Frankenstein-autók vagy hibrid csodák? Eldőlt a Formula–1 jövője

A történet Bernie Ecclestone szavaiból indult, amikor a Forma–1 fennállásának 75. évfordulóján rendezett londoni ünnepségen Christian Horner telefonon keresztül kérte ki a sportág egykori vezetőjének véleményét. A 94 éves Ecclestone határozott álláspontot képviselt a V10-es motorok visszahozatalával kapcsolatban, majd a BBC tudósítója, Andrew Benson szerint egyszerűen letette a telefont.

Az ezt követő események gyorsan felgyorsultak, amikor Mohamed bin Szulajm, a Nemzetközi Automobil Szövetség elnöke váratlanul bejelentette, hogy megvizsgálják a V10-es erőforrások visszatérésének lehetőségét. Ez a fejlemény az elkövetkező két hónapban meghatározó témává vált a Forma–1 világában, miközben az érintettek motivációi jelentősen különböztek egymástól.

Szulajm számára a népszerűség növelése tűnt elsődleges szempontnak, különösen annak fényében, hogy több magas rangú FIA-tisztségviselő is lemondott az elmúlt időszakban. Ezzel szemben Christian Horner, a Red Bull csapatfőnöke az újonnan alakult Red Bull Powertrains szempontjából mérlegelte a helyzetet, attól tartva, hogy a bonyolultabb hibrid technológia esetén megismétlődhet a Honda egy évtizeddel ezelőtti kudarca.

A realitások azonban markáns határokat szabtak a kezdeményezésnek. A hat motorszállító közül kettő, a Honda és az Audi kifejezetten a 2026-ra egyszerűsített hibrid erőforrások miatt kötelezte el magát a sorozat mellett. A Mercedes részéről Toto Wolff pedig nyíltan beszélt arról, hogy a csapatnak már nem állnak rendelkezésére megfelelő alapanyagok a jelenlegi erőforrások 2025 utáni gyártásához.

A múlt héten megtartott megbeszélésen végül két markáns tábor alakult ki. A Honda és az Audi a jelenlegi tervek megtartása mellett érvelt, míg a Ferrari, a GM és az RBPT a V10-es visszatérését támogatta, a Mercedes pedig ingadozó álláspontot képviselt. A meglepő kompromisszum eredményeként két kulcsfontosságú pontban született megállapodás.

Az első szerint a belső égésű motorok visszatérésének lehetőségét elhalasztották 2031-re, természetesen bioüzemanyag alkalmazásával kombinálva. A második pont értelmében olyan konvergencia-mechanizmusok kidolgozását kezdeményezték, amelyek megakadályoznák a 2014-es helyzet megismétlődését, amikor egyetlen motorkonstrukció egyértelműen felülmúlta a többit.

A megállapodás tipikus példája az "adok-kapok" elvnek. Az új beszállítók lemondtak a V10-es/V8-as motorok közeli visszatéréséről, cserébe olyan mechanizmusokat kaptak, amelyek várhatóan megvédik őket a Honda egykori sorsától. Természetesen nem a jelenlegi sikertörténetre utalva, hiszen a Red Bull Racing az utolsó nyolc konstruktőri és egyéni világbajnoki címből hatot megszerzett Honda-erőforrással, hanem a 2015-ös traumatikus hibrid-korszak kezdetére.

Versenyzői aggodalmak

Különös figyelmet érdemel a vita időzítése, hiszen még nem láthattuk a következő szezonra vonatkozó átfogó új szabályokat a gyakorlatban. 

A versenyzők többsége aggodalommal tekint a 2026-os változásokra. Max Verstappen és Esteban Ocon mellett a korábbi csapattársak, Carlos Sainz és Charles Leclerc is fenntartásaikat fejezték ki, utóbbi egyenesen úgy fogalmazott, hogy a szabályozást a legtöbb versenyző "nem találja különösebben izgalmasnak".

Ha mindehhez hozzávesszük az egyszemélyes versenyautókra vonatkozó szabályok véglegesítésének nyilvános késlekedését, amely csak tavaly decemberben történt meg, a V10-es motorokról szóló vita máris új megvilágításba kerül, és felmerül a kérdés, vajon nem-e a Horner szavaival élve valóban "Frankenstein-versenyautók" felé tartunk-e?

A válasz 2026 elején derül ki, azonban az érintettek már most a következő időszakról folytatnak tárgyalásokat, ami nem éppen a bizalom jele.