Úgy érkezett meg a sorozat Nashville-be, hogy a bajnoki cím sorsa már két fordulóval korábban eldőlt, hiszen Alex Palout zsinórban harmadszor, összességében pedig negyedszer is megkoronázták. Az izgalmakról azonban ennek ellenére sem kellett lemondanunk, a pálya jellege pedig garantálta nekünk az eseményeket.
A pole-ból Pato O’Ward indulhatott az Arrow McLarennel, és a mezőny alapvetően szépen jött el a rajtnál, de a múlt hétvégi győztes, Christian Rasmussen már a legelső körben kicsúszott, így számára csak néhány méterig tartott ez a futam.
Az újraindítás után O’Ward megtartotta az első pozíciót, és mivel egész hétvégén gyorsnak tűnt, így egyértelműen ő volt a legnagyobb esélyes a sikerre. A vezető pozíciója azonban néhány kör erejéig veszélybe került, amikor a negyedik helyről startoló Palou felért rá és a külső íven kezdte támadni.
A duó ezek után körökön át egymás mellett haladt, de Palou végül nem tudta végrehajtani az előzést, így visszasorolt másodiknak. Kicsivel később aztán nem sokon múlt, hogy idő előtt érjen véget a bajnok napja, hiszen a spanyol jobb első defektet kapott, de szerencséjére még időben észlelte a problémát, így rögtön a bokszba tudott hajtani, és a kerékcserék után a harmadik helyen volt, tehát minimális vesztességgel úszta meg.
Ugyanez azonban nem volt elmondható David Malukasról, aki hiába kvalifikált ismét jól, és hiába volt ott az élmezőnyben a futam első szakaszában, a 83. körben a lekörözött Louis Fostert próbálta meg külső íven előzni, amikor a két autó az 1-es kanyarban összeért, és ennek Malukas látta kárát, hiszen kiforgott és nagy erővel csapódott a falnak. A fiatal pilótát az eset után a közeli kórházba szállították további vizsgálatokra, de azóta kiderült, hogy jól van.
Mindez azonban nem zavarta meg O’Wardot, aki továbbra is magabiztosan vezette a futamot. Nem sokkal később azonban az ő napja is rosszra fordult, hiszen Palouhoz hasonlóan ő is jobb első defektet kapott, de balszerencséjére már nem tudta megfogni az autóját, amely egyenes a fal felé száguldott, majd belecsapódott.
A mexikói, aki egyébként így is a pontverseny második helyén zárta az évet, egy hatalmas lehetőségtől esett el, de ez a hiba nem rajta múlt. Bár a Team Penske veteránja, Will Power a verseny első felében hatalmasat autózott, és egy kis ideig még a vezetést is át tudta venni, szintén pórul járt, amikor az egyik kerékcserénél túlcsúszott a kijelölt helyén, majd pedig le is fulladt az autója, így körhátrányba került, és onnan már nem tudott visszakapaszkodni.
Power szempontjából azért lett volna fontos egy jó eredmény, mert a legtöbb pletyka arról szólt, hogy ez lehet az utolsó futama a Penske-nél, de talán az egész IndyCarban. Hogy végül mi lesz a sorozat történetének legtöbb pole-jával rendelkező versenyző sorsa, az még a jövő zenéje.
A 225 körös viadal második fele eközben még kaotikusabbra és izgalmasabbra sikerült, hiszen több eltérő stratégia is szerepet játszott, így előfordult például, hogy Alexander Rossi állt az élre. Az amerikai a végén azonban mégsem lett komoly tényező, ellentétben Newgarden csapattársával, Scott McLaughlinnal, aki az utolsó etapra a lágyabb abroncsokat kapta.
Palou eközben egy elévágással hirtelen megint az élen találta magát, de ezen a futamon valahogy nem volt meg az a sebessége, amely elég lett volna a győzelemre. McLaughlin el is húzott mellette, majd érkezett Newgarden is. A győzelemért ezek után a két Penske kezdett csatázni, de McLaughlin elkövetett egy kulcsfontosságú hibát, amikor 1-es és 2-es kanyarban túl magasra került, és a gumitörmelékeken nem tudta rendesen elfordítani az autóját.
Bár végül ő is találkozott a fallal, az ütés nem volt annyira komoly, hogy ne tudja folytatni a küzdelmeket, a csapattársa viszont így is megelőzte őt, majd Palou is visszajött elé, így az új-zélandi hamar a harmadik pozícióban találta magát. Sőt, a futam utolsó köreiben még ez is komoly veszélybe került, hiszen a remekül versenyző Kyffin Simpson felért rá és elment mellette.
McLaughlin ugyanakkor nem hagyta magát, visszatámadott, és a verseny utolsó hét-nyolc körét tulajdonképpen fej fej mellett teljesítette a két pilóta, a befutónál pedig McLaughlin végül mégis elkapta Simpsont, így övé lett a pódium legalsó foka. Az élen eközben Palou ugyan közeledett egy picit Newgardenre, akit azonban már nem lehetett megfogni, így a kétszeres bajnok idén először nyert versenyt.
Azt pedig mondanunk sem kell, hogy mennyire kellett neki ez a sikerélmény, hiszen Newgarden talán pályafutása legpocsékabb évén van túl, hiszen a Penske-vel együtt neki sem jött össze szinte semmi, nem volt tényező a bajnoki harcban, és úgy tűnt, tíz év után nyeretlenül fog zárni egy IndyCar-szezont.
Végül azonban mégis megtört az átok, így Newgarden és csapata jobb szájízzel távozhat a szünetre, hiszen ezzel véget ért a 2025-ös szezon. Legközelebb csak jövő márciusban tér majd vissza a mezőny a szokásos St. Pete-i idénynyitóval.
A verseny teljes végeredménye: