Verstappen rekorddöntése után nézzük, melyek a leggyorsabb pályák az F1 naptárában

Monza 2025-ben is igazolta, miért hívják a „sebesség templomának”. Max Verstappen új időmérős rekordot állított fel, 264,4 km/órás átlagtempóval, amellyel alig néhány századnyival döntötte meg Lewis Hamilton korábbi rekordját. A hosszú célegyenesben és a gyors íveken a végsebesség elérte a 357,1 km/órát. A pálya ikonikus kanyarjai – a Curva Grande, a két Lesmo és a Parabolica – folyamatos ritmusváltásra kényszerítik aversenyzőket, miközben egy pillanatra sem vehetik el a gázt. Monza nemcsak a sebességről, hanem a drámákról is híres: itt aratta Charles Leclerc emlékezetes győzelmét 2019-ben a Tifosi előtt, és itt zajlottak a sportág legszorosabb befutói.Bár története tragédiákkal is tele van, Monza továbbra is a Forma–1 egyik legnagyobb szentélye.

A dzsiddaipálya2021 óta szerepel a versenynaptárban, és már a bemutatkozáskoranaptár leggyorsabb utcai vonalvezetésének számított. Az időmérőn 254,6 km/órás átlagsebességet érnek el a pilóták, a végsebesség pedig eléri a 341,2 km/órát. A 27kanyarbólálló pálya szűk falai között nincs hibázási lehetőség. A nagy tempó miatt Sergio Pérez egyszer úgy fogalmazott, hogy „ez a naptár legveszélyesebb pályája”, míg Carlos Sainz szerint az általa nyújtott intenzitás és adrenalin a makaóiversenyeire emlékezteti. A vonalvezetést 2022-ben és 2023-ban módosítottáka biztonság növelése érdekében, de Dzsidda továbbra is könyörtelen kihívás, ahol minden egyes kör teljes koncentrációt kíván.

A melbourne-i Albert Park a modern Forma–1 egyik legnagyobb átalakulásán ment keresztül. A 2018-ban megkezdett felújítás után2022-bentértvisszaa naptárba, immár gyorsabb és gördülékenyebb nyomvonallal. Az időmérőn 253,1km/órás átlagsebességet mértek, a csúcstempó pedig 336,3 km/óra környékénalakult. A 9–10-es sikán eltávolítása és a pálya újraaszfaltozásalehetővé tette,hogya köridők akár öt másodperccel javuljanak. 2025-ben Lando Norris szerzett itt rajtelsőséget, átlagosan 157 mérföld/órás (253 km/órás) tempóval, amivel megerősítette világbajnoki ambícióit. Albert Park nemcsak a szezonegyik leglátványosabbnyitánya, hanem a sportág történetének számos drámaipillanatát is adta, Ralf Schumacher 2002-es balesetétől Jenson Button emlékezetes 2010-es győzelméig.

Silverstone a Forma–1 szülőhelyeként ismert, de egyben továbbra is a leggyorsabb pályák közé tartozik. A 2025-ös Brit Nagydíjon Verstappen 250,3 km/órás átlagsebességgel szereztemeg apole-t, miközben a végsebesség meghaladta a 335 km/órát. A vonalvezetés az évek során sokat változott, de a Copse–Becketts–Hangar Straight–Stowe kombináció még mindig a sportág egyik legikonikusabb szakasza. Itt zajlott a 2021-es Hamilton–Verstappen ütközés is, amely a szezon egyik legnagyobb vihart kavart pillanata volt. Silverstone továbbra is különleges elegye a technikás részeknek és a brutális tempónak, amely méltó a sportág hagyományaihoz.

Spa-Francorchamps a legendás Eau Rouge–Raidillon kombinációval a Forma–1 egyik legikonikusabb helyszíne. Bár az évek során a biztonság érdekében több módosítást is végrehajtottak, a belgiumi pálya továbbra is lenyűgöző. Az időmérőkön 243,2 km/órás átlagtempót érnek el a pilóták, a Kemmel egyenesben pedig akár 357,2 km/órás csúcssebesség is mérhető. A pálya hírnevét nemcsak a sebesség, hanem a történelem is meghatározza: Damon Hill itt szereztea Jordan elsőgyőzelmét, Jim Clark pedig sorozatban négyszer nyert az 1960-as években. Bár a modern aerodinamika miatt a kanyarok ma már könnyebben teljesíthetők, Spa továbbra is a bátorság és a sebesség próbája maradt, ahol minden kör újabb kihívásnak számít.