Komoly kockázatot vállal az a Forma–1-es csapat, amely a kötelező nyári leállás alatt is fejleszt, mert az FIA akár pénzbüntetéssel, akár sportbüntetéssel is reagálhat. A szabályszegést a szövetség verseny eltorzításának tekintheti, ami nemcsak szankciót, hanem reputációs kárt is hozhat.
A rendszer ugyan nagyrészt bizalmi alapon működik, mégsem arról van szó, hogy a csapatok azt csinálnak, amit akarnak. A mezőny saját ellenőrző hálózatként is működik, mivel az ellenfelek figyelik egymást, és ha valaki azt sejti, hogy egy rivális a tiltás ellenére dolgozik, jelezheti az FIA felé.
A leállás lényege, hogy a csapatoknak kötelezően félre kell tenniük az autók fejlesztésével és építésével kapcsolatos munkát. A gyáraknak ilyenkor ténylegesen csendben kell maradniuk, legalábbis ami a versenyautóhoz kapcsolódó tevékenységeket illeti.
Mit néz az FIA, ha ellenőriz Az FIA több csatornán is képet kaphat arról, történt-e munka a tiltott időszakban. A csapatoknak nyilvántartást kell vezetniük arról, milyen tevékenység zajlott a leállás alatt, és ezeket az adatokat a szövetség bármikor bekérheti. A GP Fans elemzése szerint sok csapat a gyárban beléptetőrendszert is használ, ami szintén ellenőrizhető, vagyis visszanézhető, ki mikor ment be, és mikor távozott.
Utólagos vizsgálat is jöhet
A szövetség utólag is vizsgálhatja, készült-e fejlesztés a szünet alatt. Ha gyanú merül fel, az FIA olyan anyagokra kérdezhet rá, mint a CAD-fájlok, a szélcsatorna-adatok, a CFD-szimulációk és más fejlesztési információk, amelyekből kiderülhet, történt-e „csendes” előrelépés.
A kiskapu sem működik automatikusan, ha valaki otthonról dolgozna. A szabályozás szerint a leállás idején a munkavégzés akkor sem megengedett, ha a fejlesztés nem a gyárban zajlik, hanem például egy alkalmazott otthonában, amennyiben a feladat az autó fejlesztéséhez kapcsolódik. Az ugyanakkor a gyakorlat része, hogy az FIA ellenőrei nem mennek ki egy-egy munkatárs nyaralóhelyére, hogy ezt helyben vizsgálják.
Van kivétel, de indokolni kell A teljes leállás alól létezik kivétel, mivel bizonyos munkák elvégezhetők a gyárban, ha annak érvényes oka van. Ilyennek számíthatnak a szükséges, üzemeltetéshez kötődő feladatok, például a karbantartás.
Ilyen esetben viszont a csapatoknak később meg kell tudniuk indokolni, miért éppen a nyári leállás idejére időzítették az adott munkát, és miért volt elkerülhetetlen, hogy akkor történjen meg.