A Forma–1-ben már az aktuális szabálykorszak elején megindult a nagy átvilágítás, ugyanis az új generációs autók annyira más logika szerint működnek, hogy a sportág egyszerre kap kritikát a lelátóról és a pilótafülkéből is. A középpontban az energiamenedzsment áll, hiszen az erőforrásoknál a villamos és a belsőégésű rész nagyjából fele-fele arányban osztozik a szerepen, miközben ez a rendszer a futamok kimenetelében látványosan nagyobb súlyt kapott, mint korábban.
A visszajelzések lényege, hogy a versenyzés sokszor nem a klasszikus értelemben vett csatáról szól, hanem arról, ki mikor „fogy el” az egyenes végére. Ausztráliában ugyan több előzés is összejött, csakhogy a mintázat sokszor ugyanaz volt: aki megelőzött valakit, a következő hosszú egyenesre gyakran úgy érkezett meg, hogy az akkumulátorokból kifutott a plusz energia, így a rivális szinte tehetetlenül vissza tudta venni a pozíciót. Ettől a sebességkülönbségek is szélsőségesek lehetnek, ami már nemcsak látvány, hanem biztonsági kérdés is.
A legélesebb példa a japán hétvégén történt, amikor Oliver Bearman Franco Colapintót próbálta megelőzni, és baleset lett a vége. A pilóták emiatt hangosan jelezték, hogy a jelenlegi helyzet tarthatatlan, az FIA pedig most időt is nyert a reagálásra, ugyanis a közel-keleti fegyveres konfliktus miatt törölték a Szaúd-arábiai és a Bahreini Nagydíjat, így a szövetség egy ritka szünetet használhat fel arra, hogy belülről átnézze a vitákat generáló pontokat.
Nikolas Tombazis, a FIA technikai oldalának egyik kulcsfigurája ugyanakkor óvatosságra intett az elvárásokkal kapcsolatban, mert szerinte nem arról van szó, hogy mindent újra kellene írni.
„Nem úgy kell ezt elképzelni, hogy teljes átírásról beszélünk. Azt gondoljuk, a páciens nincs intenzív osztályon, inkább csak napi néhány almára van szüksége, nem pedig nyitott szívműtétre. Vannak kérdések, amelyeket kezelni kell, akár vezethetőség, akár biztonság szempontjából. Nem szeretek úgy időt tölteni, hogy azt mondogatom: ‘minden rendben van, nincs teendő’, hiszen egyértelmű, hogy van mit csinálni” – nyilatkozta a görög szakember.
A japán incidens kapcsán Tombazis külön is utalt arra, hogy a nagy tempójú ütközések mindig riasztóak, még akkor is, ha nem lehet mindent előre „megjósolni”.
„Minden nagy sebességű ütközés mindig egy kis ijedtség. Nem lenne korrekt azt mondani, hogy ez előre látható volt, de a közeledési sebességeket már korábban is kockázatként azonosítottuk. Beszéltünk róla, csak nem volt egyszerű lépni addig, amíg nem volt időnk bizonyos paramétereket elemezni” – fogalmazott, miközben azt is világossá tette, hogy az FIA-nál a biztonság az első számú szempont.
A következő lépés egy áprilisi egyeztetés lesz a csapatok és a FIA között, ahol azt nézik át, milyen változtatásokkal lehetne egyszerre javítani a show-n és csökkenteni a veszélyes helyzetek esélyét. Tombazis szerint a megoldás nem egyetlen nagy csomagban érkezhet, hanem reálisabb egy fokozatos, két fázisra bontott beavatkozás, így nem érdemes hirtelen fordulatra számítani sem a Miami Nagydíjon, sem rövid távon általában.
A FIA elképzelései szerint a vitatott pontok jelentős része az úgynevezett „energiamenedzsment-szabályokhoz” tartozik, vagyis nem feltétlenül fizikai alkatrészek áttervezéséről beszélünk.
„Ezeket a szabályokat összefoglalóan energiamenedzsment-szabályoknak nevezzük, nem igényelnek fizikai módosításokat, viszont kérhetnek változtatásokat a beállításokban és a szoftverben. Olyan változtatásokat, amelyeket elvileg nagyon hamar be lehet vezetni, és alapvetőek a közeledési sebességekkel kapcsolatos problémák vagy a pilóták elégedettségének kezelésében” – mondta, majd ezzel együtt jelezte, hogy nem minden fér bele ugyanabba az időablakba.
A kétlépcsős menetrend lényege, hogy ami gyorsan megoldható, az hamarabb életbe léphet, a bonyolultabb részek viszont több felkészülést igényelnek a gyártóktól. „Dönthetünk úgy, hogy legyen egy 1. fázis és egy 2. fázis, és talán a 2. fázisnak adunk egy kicsivel több időt, hogy a gyártók el tudjanak végezni néhány módosítást” – zárta gondolatait Tombazis.