A negyvenedik Magyar Nagydíj előtt a Brembo elemzői részletesen megvizsgálták a Hungaroring fékezési karakterisztikáját, amely során a mogyoródi aszfaltcsík az ötfokozatú skálán hármas besorolást kapott, ez pedig közepes terhelést jelent a fékrendszerekre nézve.
A 4381 méter hosszú pályán a versenyzők a kör 20 százalékában használják a fékeket. A tíz fékezési pont közül mindössze kettő tartozik a nehéz kategóriába, négy közepes, további négy pedig könnyű besorolású.
A célegyenes végén található az első kanyar, amely a legnagyobb kihívás elé állítja a pilótákat és a fékrendszereket egyaránt. Itt 307 kilométer/órás sebességről kell 95-re lassítani mindössze 2,65 másodperc alatt. A 122 méteres féktávon 4,4 G-s lassulás éri a versenyzőket, akik 156 kilogrammos erővel nyomják a fékpedált. A fékezési teljesítmény eléri a 2243 kilowattot.
Érdekes statisztika, hogy bár a Hungaroring kanyargós vonalvezetése miatt nehéz az előzés, az elmúlt hat évben csak Lewis Hamilton tudott győzni az első rajtkockából, 2020-ban. Az utóbbi húsz futamot vizsgálva is mindössze hat alkalommal sikerült ez a bravúr, ebből ötször a brit pilótának – kétszer a McLarennel, háromszor pedig a Mercedesszel.
A fékrendszerek folyamatos fejlődését jól mutatja, hogy négy év alatt is jelentős változások történtek. A Brembo az autók jellemzőihez igazította a féknyergeket, a 2022-es szélesebb gumik pedig a féktárcsák átmérőjének növelését is szükségessé tették. Az első tengelyen 278 milliméterről 325-330 milliméterre, míg hátul 266-ról 275-280 milliméterre nőtt ez az érték. A tárcsák vastagsága mindkét tengelyen 32 milliméter. A hűtőfuratok átmérője is növekedett: a 2021-es 2,5 milliméterről 3 milliméterre.
A Magyar Nagydíj különleges helyet foglal el a Forma-1 történelmében, ugyanis 1986-ban ez volt az első futam a vasfüggöny mögött. A pálya azóta megszakítás nélkül szerepel a versenynaptárban, így Monza után a második leghosszabb ideje folyamatosan használt F1-es helyszín. A jubileumi futamra a paddockot és a főlelátót is felújították.