A visszavonulás széléről tért vissza a csúcsra Mika Häkkinen

Mika Häkkinen pályafutása nehezen indult, hiszen hét éven át egyetlen futamot sem tudott megnyerni a száguldó cirkuszban. A sikertelenség és a folyamatos nyomás végül egy drámai pillanatban csúcsosodott ki, amely majdnem a karrierje végét jelentette.

A finn pilóta az 1997-es Brit Nagydíjon az élen haladt, amikor az autója motorhibája miatt kiesett a versenyből. Ekkor döntött úgy, hogy végleg befejezi a versenyzést.

„A Formula–1-es pályafutásomat 1991-ben kezdtem, és 2001-ben vonultam vissza, vagyis hét esztendőbe telt, mire megszereztem az első futamgyőzelmemet, ami rendkívül hosszú idő” – emlékezett vissza Häkkinen az OFFTRK podcast adásában.

„Minden év nagyon nehéz volt, mert úgy éreztem, mindent jól csinálok, a győzelem mégsem jött össze. A hetedik szezonomban vezettem a silverstone-i futamot, amikor elromlott a motor, ekkor pedig azt mondtam a menedzseremnek, hogy ennyi volt.”

„Amikor hazafelé tartottam, kijelentettem, hogy ezt nem tudom tovább csinálni, végem van, befejeztem. Szerencsére ő képes volt meggyőzni az ellenkezőjéről, rávilágított ugyanis arra, hogy a hiba nem az én saram volt, hanem a motor ment tönkre.”

Nem sokon múlt

Bár a menedzser szavai némileg megnyugtatták a versenyzőt, a belső feszültség továbbra sem múlt el. Häkkinen ekkor egy barátja javaslatára szakemberhez fordult, akinek a segítségével végül átlendült a holtponton. Az F1 Oversteer beszámolója szerint ez a döntés jelentette a fordulópontot a kétszeres világbajnok karrierjében.

„Felhívtam egy barátomat, és megkérdeztem tőle, ismer-e egy jó orvost. Amikor a doktor eljött hozzám, elmagyaráztam neki, hogy nem tudok versenyeket nyerni. Ő azonnal észrevette, hogy utazás közben folyamatosan az édesanyám, a nővérem és a barátnőm miatt aggódom.”

„Megkérdezte, meddig szeretnénk együtt dolgozni, én pedig azt feleltem, hogy életem végéig. Abban az évben megnyertem az első nagydíjamat, a következő esztendőben világbajnok lettem, majd megvédtem a címemet.”

Első győzelmét végül az 1997-es Európa Nagydíjon, a spanyolországi Jerezben aratta, ahol David Coulthardot és Jacques Villeneuve-öt előzte meg. Ezt követően 1998-ban Michael Schumacher ellenében, tizennégy pontos előnnyel szerezte meg a bajnoki trófeát, majd egy évvel később Eddie Irvine-t két ponttal felülmúlva duplázott.

A német riválissal vívott harc 2000-ben is folytatódott, ám a szezon utolsó négy futamán Häkkinen nem tudott diadalmaskodni, így Schumacher tizenkilenc pontos előnnyel visszahódította a bajnoki címet. A finn legenda utolsó, 2001-es szezonjában kisfia, Hugo születése után már kevesebb teherrel és újult erővel vágott neki a küzdelmeknek.

A McLaren versenyzője azonban így sem tudott beleszólni a bajnoki csatába, így végül mindössze harminchét pontot gyűjtve az ötödik helyen zárt. Eredetileg tervezett egyéves pihenője alatt, kilenc hónap elteltével döntött úgy, hogy végleg visszavonul a Formula–1-től.