A Forma–1 egy hónapos kényszerszünet után tér vissza, és a folytatás rögtön két sprintformátumos hétvégével indul, miközben a Pirelli már most kijelölte, milyen gumikkal kell gazdálkodniuk a csapatoknak Miamiban és Kanadában.
Az olasz beszállító mindkét helyszínre a paletta lágyabb végét viszi, így a C3, C4 és C5 lesz a kiosztás, vagyis ezek töltik be a kemény, a közepes és a lágy szerepét Floridában és Montrealban is, ami papíron agresszívebb tempót és érzékenyebb hőmérséklet-kezelést ígér.
A döntés hátterében az áll, hogy a májusi futamok jelentik az első két versenyt a világbajnokságban a szünetet követően, amelyet a Bahreini Nagydíj és a Szaúd-arábiai Nagydíj törlése okozott a Közel-Keleten zajló háború hatásai miatt, így a naptár újraindítása eleve feszesebb felkészülést követel a mezőnytől.
Miami lesz az idény első amerikai állomása május 1–3. között, a pálya pedig a Dolphins stadionja köré épített, városi jellegű vonalvezetésével és kifejezetten sima aszfaltjával kedvez annak, hogy a Pirelli a lágyabb keverékeket is bátran bevesse, hiszen az ilyen felület kevésbé „eszi” a gumikat.
A floridai hétvégén ugyanakkor nem a klasszikus szemcsésedés vagy a durva kopás lehet a fő ellenség, hanem a hőterhelés, ugyanis a magas pálya- és levegőhőmérséklet könnyen eltolhatja az ablakot, amelyben a gumik a legjobban működnek.
Ráadásul a tavalyi miami versenyen, amikor névleg ugyanilyen összetételű választás volt érvényben, a kopás összességében mérsékeltnek bizonyult, ami kifejezetten jót tett a csatáknak a futam első felében, mert a versenyzők sokáig tudtak nyomni különösebb megkötések nélkül.
Northfoto
Kanadában, a május 22–24-i hétvégén ugyanez a C3–C4–C5-ös trió kerül elő, és itt is megvan a logika a lágyabb irány mögött: Montreal aszfaltja általában nem túl "koptató", miközben a pálya több pontján nagy tapadásra van szükség a kemény féktávoknál, így a megfelelő mechanikai grip sokat érhet a kigyorsításoknál és a stabilitásnál.
A montreali képletet azért árnyalja, hogy tavaly a Pirelli kínálata egészen a C6-ig nyúlt, a ténylegesen használt versenyhétvégés „hármas” pedig ehhez a leglágyabb opciónak számító C6-hoz igazodott, mégsem lett belőle stratégiai csodafegyver. A futam inkább a kétkiállásos irányba tolódott, és a csapatok jellemzően a kemény és a közepes gumikra építettek, miközben a lágy keverék kívül maradt a fő versenystratégiákon.
Montrealban Miamival szemben egy extra tényező is könnyen beleszólhat a tervekbe, hiszen az időjárás ott eleve szeszélyesebb, sőt az is számít, hogy a hétvége korábbra került a naptárban, ami még változékonyabb körülményeket hozhat, így a gumikezelés mellett a gyors alkalmazkodás is kulcskérdés lehet.