A hinwili székhelyű svájci istálló három évtizedes F1-es történelmének egyetlen olyan munkatársa, aki minden egyes versenyhétvégén jelen volt, Beat Zehnder sportigazgató részletesen felidézte a csapat legmeghatározóbb pillanatait. A jelenleg 59 éves szakember 1988-ban még szerelőként kezdte pályafutását az akkor sportautó-világbajnokságban versenyző gárdánál, majd fokozatosan jutott el a sportigazgatói pozícióig, miközben nemcsak a Sauber kötelékében, hanem az egész F1-es paddockban egyedülálló sorozatot állított fel megszakítás nélküli részvételével.
A kezdetek és az első sikerek
A svájci alakulat első F1-es szereplését alapos felkészülés előzte meg, amelynek során Zehnder már 1992-ben tíz versenyhétvégén vett részt megfigyelőként. "Mindössze 27 fővel, köztük a versenyzővel és Peter Sauberrel érkeztünk az első versenyre, ahol három autót készítettünk fel, mivel akkoriban még lehetőség volt az autók közötti váltásra" – emlékezett vissza a zürichi születésű szakember.
Az 1993-as kyalami debütáláson JJ Lehto és Karl Wendlinger a hatodik, illetve tizedik rajtkockát szerezte meg, ami meglepetést okozott a mezőnyben. A versenyen Lehto az ötödik helyen végzett, miközben Wendlingernek reális esélye nyílt a dobogóra, ám egy elektronikai meghibásodás megakadályozta ebben. "Gerhard Berger, aki akkor a Ferrarinál versenyzett, többször is alaposan szemügyre vette az autónkat" – osztotta meg Zehnder.
Az 1994-es sötét időszak és az azt követő fejlődés
Az 1994-es esztendő nemcsak a Forma-1, hanem a Sauber számára is rendkívül nehéz időszakot hozott. Az Ayrton Senna és Roland Ratzenberger halálával végződő imolai hétvége után két héttel Karl Wendlinger Monacóban szenvedett súlyos balesetet. "Ez az időszak jelentős változásokat indított el a biztonsági előírások terén. Mi már Barcelonában magasított kokpitoldallal szereltük fel az autónkat, amely később szabványossá vált" – hangsúlyozta Zehnder.
A csapat első dobogós helyezését Heinz-Harald Frentzen szerezte 1995-ben Monzában, majd Johnny Herbert 1996-ban Monacóban megismételte ezt a teljesítményt. Az 1997-es évtől kezdődő Ferrari-motoros korszak újabb előrelépést jelentett az istálló számára.
A Räikkönen-korszaktól a BMW-érán át napjainkig
A 2001-es év meghatározó momentuma volt Kimi Räikkönen szerződtetése, aki már első versenyén pontot szerzett Melbourne-ben. "Miután értesítettem Kimit, hogy óvásunk eredményeként hatodik lett, csak annyit mondott a rá jellemző stílusban: 'De még öten előttem vannak'" – idézte fel Zehnder.
A BMW 2006-os érkezésével jelentősen átalakult a csapat szerkezete. "Mario Theissen vezetésével teljesen új infrastruktúrát építettünk ki. A 2008-as év kiemelkedő eredményeket hozott, Robert Kubica megszerezte a csapat első győzelmét Montrealban" – mondta a sportigazgató.
A 2009-es gazdasági válság következtében a BMW kivonult a sportágból, ami után Peter Sauber jelentős anyagi áldozattal mentette meg a csapatot. A 2012-es év négy dobogós helyezést hozott Sergio Pérez és Kamui Kobayashi révén, majd Monisha Kaltenborn lett a Forma-1 történetének első női csapatfőnöke.
Az Audi-korszak küszöbén
A 2016-os Longbow Finance befektetés, majd Frédéric Vasseur érkezése új lendületet adott a csapatnak. Az Alfa Romeo partnerség, Räikkönen visszatérése, majd Valtteri Bottas szerződtetése mind-mind stratégiai fontosságú esemény volt az Audi 2022-es átvételét megelőzően.
"Az elmúlt két és fél évben megkétszereztük alkalmazottaink számát, és teljesen új infrastruktúrát építünk ki. Mattia Binotto 2024-es érkezésével az Audi F1-es projektjének élére, valamint Jonathan Wheatley csapatfőnöki kinevezésével minden adott ahhoz, hogy sikeresen kezdjük meg az új korszakot 2026-ban" – nyilatkozta Zehnder, aki továbbra is kulcsszerepet tölt be a csapat működésében.