Hétfőn egy rendkívül fajsúlyos asztalhoz ülnek le a Nemzetközi Automobil Szövetség, a FOM, valamint az istállók képviselői, hogy az aktuális szezon hátralévő részére vonatkozó, azonnal bevezethető módosításokról határozzanak.
A legváratlanabb napirendi pont kétségtelenül a versenyzők mozgásterének drasztikus növelése, ugyanis a tervek szerint a pilóták visszakaphatnák a teljes kontrollt az úgynevezett egyenesfutási mód felett. Ez a lépés komoly biztonsági és vezetési kihívásokat rejteget, hiszen a megfelelő aerodinamikai leszorítóerő nélküli fékezés, illetve a kanyarok tapadásvesztése óriási kockázatot jelent a versenytempó diktálásakor.
A paddockban egyre többen osztják azt a nézetet, hogy a Forma-1 túlságosan mesterséges küzdelemmé vált, miközben az igazi, nyers autóversenyzés háttérbe szorult. A mezőny tagjai már a legutóbbi biztonsági eligazításokon is egyértelművé tették, hogy elegük van a túlbonyolított algoritmusokból, így maguk akarják irányítani az elektromos energia töltését és leadását.
Mivel a költségvetési plafon szigorú keretei miatt a fizikai alkatrészek, vagyis a hardverelemek átalakítására sem idő, sem pénz nincs, a döntéshozók kizárólag a szoftveres háttér és a használati protokollok átírásában gondolkodhatnak. Ráadásul az egyeztetések sikerét nagyban befolyásolhatja az istállók politikai csatározása, hiszen kérdéses, hány alakulat hajlandó feláldozni a saját technikai előnyét a sportág közös érdekeinek oltárán.
Újragondolt energiamenedzsment
A kiszivárgott információk alapján hat konkrét technikai beavatkozás vár hivatalos jóváhagyásra, amelyek mindegyike az erőforrások működését finomítaná.
A legfontosabb változás a teljesítményleadás végét jelentő jelenséget érinti, ahol az eddigi 250 kW-os határértéket 350 kW-ra emelnék, így a gázelvételek sokkal kevésbé lennének drasztikusak a körök végén. Ezzel párhuzamosan viszont csökkenhet a visszanyerhető energia mennyisége, méghozzá a jelenlegi körönkénti kilenc megajoule-ról hatra vagy hétre, sőt, a maximális elektromos erőt is visszavághatják 300 vagy akár 250 kW-ra.
Bár ez az egyenesekben mérhető tempó mérséklődésével járna, a módosítás lehetővé tenné, hogy a hibrid hajtás hosszabb ideig biztosítson extra lendületet a kigyorsításoknál, miközben a teljesítménycsökkenés görbéje jóval lágyabbá válna a jelenlegi rendszernél. Jelenleg ugyanis az autók 340 km/órás tempó felett másodpercenként 50 kW-ot veszítenek, hacsak a versenyző épp nem egy előzési manőver kellős közepén tart.
Egyelőre lehetetlen megjósolni, hogy a javasolt csomagból végül hány pont megy át a rostán, de az egyértelműen látszik, hogy a sportág irányítói gyors és költséghatékony megoldásokat keresnek az idei év problémáira.
A háttérben pedig már gőzerővel zajlanak a következő, hosszú távú szabályrendszer előkészületei is, amelyek a jelenlegi szoftveres tűzoltáson túlmutató, valódi strukturális reformokat hozhatnak a jövőben.