A texasi aszfaltcsík történetének legeredményesebb motorosa hiába biztosította be az automatikus Q2-es továbbjutást a péntek délutáni gyakorlás megnyerésével, a hétvége folytatását sötét felhők árnyékolják be. A gyári Ducati harminchárom éves ásza alaposan 'összetörte' magát a délelőtti nyitányon, a teste pedig még mindig érzi a kőkemény becsapódás utóhatásait a remek köridők ellenére is. A spanyol versenyző maga is elismerte, hogy a komoly tempónál történt esés rányomhatja a bélyegét a hátralévő Amerikai Nagydíjra.
Arra a kérdésre válaszolva, hogy pontosan hol is érez fájdalmat, sokatmondó választ adott. „A karjaimban, az ujjaimban, lényegében mindenhol. Amikor az ember egy ekkorát bukik, akkor az egész teste fáj, de a legrosszabb állapotban a hátam és a nyakam van. Meglátjuk mi lesz, ugyanis most még melegek az izmaim. Kíváncsian várom, hogyan tudok majd kikelni holnap az ágyból” – nyilatkozta, miközben arról is szót ejtett, hogy a tavalyi indonéz futamon megsérült jobb válla szerencsére jól bírja a gyűrődést.
„A vállam rendben van. Sőt, azóta talán kevesebb fájdalmat is érzek benne, ugyanis a kellemetlen érzés most teljesen más pontokra koncentrálódik” – jegyezte meg viccesen a nyolcszoros világbajnok.
Saját hibája és a texasi bukkanók
A rémisztő baleset az első szabadedzés során történt, amikor a spanyol egyre jobban kezdte felvenni a ritmust. A tízes kanyar bukkanójánál elveszítette az uralmat a motor felett, majd a kavicságyon átcsúszva a kanyar kijáratánál lévő védőfalba csapódott. Az esetet követően azonnal előkerültek a piros zászlók. A paddockba egy robogón tért vissza, arcán egyértelműen látszott a diszkomfort, ám a bajnokság orvosi vezetője, Angel Charte végül mindent rendben talált nála, így később visszatérhetett a pályára egy negyedik időt motorozva.
Később az újságíróknak magára vállalva a felelősséget magyarázta meg a történteket.
„A mai nap egyértelműen az én hibám volt. A tízes az egyik kedvenc kanyarom, amit imádok, mert nagyon jól fekszik a vezetési stílusomnak” – mondta, majd hozzáfűzte, hogy a megszokás csapta be. „Emlékezetből próbáltam bevenni a kanyart, ahogy mindig is szoktam, már a harmadik-negyedik körben, de nem voltam elég óvatos, ugyanis ezen a pályán évről évre új bukkanók jelennek meg. Ahogy azt többeknél is láthattuk, még mielőtt bedöntenéd a motort, rengeteg egyenetlenség nehezíti meg a dolgodat. Szerencsére délutánra egy kicsit módosítottam az íven, de azon az első körön túlságosan optimista voltam. Végül megúsztam nagyobb baj nélkül, de az egész hétvégén szenvedni fogok, mert nagy tempóval csapódtam a falnak” – értékelte a helyzetet.
Biztonsági aggályok a jövőre nézve
A telemetriai adatok alapján a Ducati több mint 190 km/h-s tempóval haladt a gyors balosban, amikor a gép hátulja kitört. Ez a hatalmas sebesség komoly aggályokat vetett fel a bukótér méretével kapcsolatban.
A klasszis motoros szerint a szervezőknek feltétlenül át kellene gondolniuk a pályaszakasz biztonságát.
„Néhányan már megérkeztek abba a falba. Kicsit határeset a dolog, mert ahogy látjátok, nagyon gyorsan, nagyjából kétszázas tempóval érkezünk meg oda” – vélte az eset kapcsán. „A tény, hogy a gázelvétel pillanatában azonnal elveszítem az elejét, csak még tovább gyorsítja a folyamatot. A döntéshozók már tisztában vannak a helyzettel, én is elég durván találtam el a falat. Szóval, ha egy kicsit megnöveljük ott a bukóteret, az mindenképpen hasznos lenne. Igaz, hogy jövőre már a nyolcszáz köbcentis motorokkal megyünk, de meggyőződésem, hogy a Moto2-es mezőny tagjai így is simán el fognak repülni a falig” – zárta a gondolatait.