Az új személygépkocsik árai Európa-szerte jelentős emelkedést mutatnak az elmúlt években, ami nemcsak a fogyasztók számára jelent egyre nagyobb terhet, hanem az autóipar egészére is komoly hatással van. Az Institut Mobilités en Transition (IMT) és a C-Ways tanácsadó cég által közösen végzett friss kutatás rávilágít, hogy a kontinensünkön tapasztalható áremelkedés nem egyetlen tényezőnek tulajdonítható, hanem számos komplex gazdasági, stratégiai és szabályozási folyamat együttes következménye.
Jelentős áremelkedés öt év alatt
A tanulmány, amely a Franciaországban értékesített valamennyi személygépkocsi értékesítéssel súlyozott listaárainak alakulását vizsgálta az elmúlt öt évben, megállapította, hogy 2020 és 2024 között az új autók átlagára 6765 euróval, vagyis mintegy 24 százalékkal emelkedett. A kutatás szerint ennek az emelkedésnek mintegy felét maguk a gyártók stratégiai döntései okozták, míg az áremelkedés további 25 százalékáért a gyártókat érintő külső tényezők, illetve további 25 százalékáért a szabályozási keretek és az ipari stratégia kombinációja felelős.
Az elemzésből kiderül, hogy a nyersanyagok, az energia és az emberi erőforrások áremelkedése meglepő módon az új autók teljes árnövekedésének kevesebb mint 6 százalékát teszi ki. Eközben az európai jogszabályi kötelezettségek, mint például a 2021-től alkalmazandó Euro 6D Full kibocsátási szabvány és az aktív biztonsági rendszerek integrálására vonatkozó GSR2 rendelet (amely 2024 júliusától van érvényben) szintén hozzájárulnak a költségek növekedéséhez, amit a gyártók természetesen a végfelhasználókra hárítanak.
Értékesítési volumen csökkenése és portfólió-eltolódás
Az árak emelkedésének másik fontos mozgatórugója az új autók értékesítésének általános visszaesése. Franciaországban például az eladások a 2019-es 2,21 millió darabról 2024-re 1,72 millióra csökkentek, ami 22 százalékos visszaesést jelent. Az értékesítési volumen csökkenésének ellensúlyozására a gyártók úgy döntöttek – egyesek nagyobb, mások kisebb mértékben –, hogy kínálatukat felfelé tolják, és a nagyobb, jobban felszerelt, nyereségesebb modellekre összpontosítanak.
Ez a stratégia magában foglalta a kis és gazdaságos autók jelenlétének csökkentését és az SUV-kínálat megerősítését, aminek eredményeként az értékesítési mix a drágább kategóriák felé tolódott el. A tanulmány szerint ez az eltolódás a teljes áremelkedés akár 8 százalékáért is felelős lehet. Ahogy a kutatás hangsúlyozza, ha a modellkínálat visszatérne az előző évtized szintjére, az átlagár körülbelül 2000 euróval csökkenhetne.
Árazási stratégiák és szabályozási hatások
Szintén fontos tényező az úgynevezett "pricing power" politika megvalósítása, amelyet több gyártó is alkalmazott. Ez a stratégia azon alapul, hogy a gyártók képesek magasabb haszonkulcsot fenntartani azzal, hogy az azonos méretű és műszaki jellemzőkkel rendelkező modelleket drágábban kínálják. A tanulmány szerint ez a gyakorlat mintegy 4 százalékkal járult hozzá az árak emelkedéséhez, de úgy tűnik, mostanra elérte határait.
Jelzésértékű, hogy mind Luca de Meo, a Renault vezérigazgatója, mind John Elkann, a Stellantis Csoport elnöke felszólította az Európai Uniót a szabályozások enyhítésére annak érdekében, hogy ismét lehetővé váljon megfizethető, kis autók gyártása a nagyközönség számára, ami segíthetné a piac helyreállását.
A harmadik terület az, amit a tanulmány szerzői "hibridnek" neveznek, mivel ötvözi a közpolitikákat a vállalatok stratégiáival, amelyek megpróbálnak alkalmazkodni az új feltételekhez. Ez a terület elsősorban az autózás elektromos átállását foglalja magában, amely az EU kulcsfontosságú iránya a környezetvédelmi politika és a belső égésű autók 2035-ös értékesítési tilalmának vállalása kontextusában.
Az elektromos hatása
A CAFE (Corporate Average Fuel Economy) szabvány, amely szigorú határértékeket szab meg az egyes gyártók átlagos CO₂-kibocsátására, 2020 óta van érvényben. A célok elérése érdekében az autógyártók gyorsan és sok esetben tömegesen elektrifikálták kínálatukat, aminek eredményeként az elektrifikált autók részaránya Franciaországban a 2020-as 17 százalékról 2024-re 47 százalékra emelkedett.
Ez az átállás azonban jelentős költségekkel járt, mivel a kutatás kiemeli, hogy a plug-in hibridek és az elektromos járművek 1, illetve 2 százalékkal járultak hozzá az általános áremelkedéshez. A helyzetet tovább bonyolítja a gyártók azon stratégiai döntése, hogy főként nagyobb és luxusabb elektromos modelleket népszerűsítenek, ami azonban, ahogy látjuk, lassan változik. Emellett az autók átlagsúlya a 2020-as 1365 kg-ról 2024-re 1490 kg-ra nőtt, ami teljesen ellentétesen hat az energiahatékonyság javításának céljával.
Összességében az új autók árának emelkedése nem egyetlen tényező eredménye, hanem a gyártók stratégiai döntéseinek, a szabályozási követelményeknek, a technológiai átállásoknak és a gazdasági feltételeknek a komplex kölcsönhatásának terméke. A fenntarthatóság, a technológiai fejlődés és a versenyképes árazás közötti egyensúly megtalálása továbbra is jelentős kihívást jelent az európai autóipar számára, különösen mivel a kínai gyártók nyomása egyre erősebben érezhető.