Gerhard Berger csaknem harminc éve búcsúzott a Forma–1-től, mégis élénken követi, merre halad a sportág. A 2026-ban életbe lépett új technikai szabályrendszer azonban már olyan irányba vitte a királykategóriát, amellyel az osztrák legenda nehezen tud azonosulni.
A tízszeres nagydíjgyőztes úgy érzi, az alapelvek sokáig változatlanok maradtak, ugyanis a siker kulcsa az volt, hogy ki tud tovább a gázon maradni, ki meri később elvenni a lábát.
„Eddig a paraméterek hasonlóak voltak ahhoz, mint az én időmben” – mondta a Salzburger Nachrichtennek, majd hozzátette, hogy az idei szabályokkal már nehezen tart lépést. „A 2026-os csomag akkora ugrás, hogy néha már követni is nehéz.”
„Ha a gázelvétel jutalom, az nekem furcsa”
Az új érában az elektromos rendszerek szerepe tovább nőtt, és a pilótáknak sokszor tudatosan kell visszavenniük a tempóból azért, hogy a következő egyenesben nagyobb energialöketet kapjanak, Berger számára azonban ez idegen gondolat.
„Ezek az elektromos megoldások a belső égésű motor körül, amikor korábban elveszed a gázt, hogy a következő egyenesre több teljesítményt nyerj, nekem nagyon szokatlanok” – ismerte el a 66 éves egykori versenyző. „Van bennem valami ellenállás ezzel kapcsolatban.”
Hangsúlyozta, hogy nem arról van szó, hogy ne tudná megérteni az új technikát. „Nem arról van szó, hogy ne tudnék foglalkozni vele, de ha az számít jónak, amikor elveszed a gázt, azzal nehezen barátkozom meg. Ez szembemegy a klasszikus motorsport iránti szeretetemmel” – fogalmazott.
Berger szerint nemcsak a hibrid korszak újabb fejezete okoz számára fejtörést, hanem az is, hogy a Forma–1 egyre inkább túlszabályozottá válik. Úgy látja, a döntések sokszor olyan asztaloknál születnek, ahol nem feltétlenül a versenyzés szellemisége az elsődleges szempont.
„A folyamatos túlszabályozás szúrja a szemem. Ráadásul mindezt egy olyan asztalnál döntik el, ahol nem mindenki érzi igazán a motorsport szellemét” – mondta, ugyanakkor nyitva hagyta az ajtót az újítások előtt is. „Szívesen hagyom magam meglepni.”
Óraműpontosság kontra ösztönös vezetés
Az osztrák veterán szerint a Forma–1 nemcsak technikailag, hanem működésében is sokat változott azóta, hogy 1997 végén kiszállt. Pályafutása során megfordult többek között a Ferrarinál és a McLarennél, összesen 48 dobogós helyezést gyűjtött, ebből tíz alkalommal a legfelső fokra állhatott.
A mai sportot szívesen hasonlítja az órások világához. „Az órakészítők hosszasan pepecselnek, és valahol még találnak egy tizedet. Az én időmben minden rusztikusabb volt. Nem tudtad pontosan, hogy a csapattársad hol találta azt az időt. A kanyar elején vagy a végén?” – idézte fel.
Elmondása szerint a telemetria akkoriban jóval kevesebb kapaszkodót adott. „Láthattál ezt-azt az adatokban, de nem sokkal többet. Kimentél a pályára, és azt mondtad, találnom kell egy másodpercet. Ma minden teljesen átlátható.”
Mindezek ellenére Berger nem gondolja, hogy a versenyző szerepe háttérbe szorult volna. „A pilóta és a mérnök közötti súly ma kiegyensúlyozott. Sokat változott a Forma–1, de szerintem aki az én időmben nyerni tudott, az ma is nyerne, és fordítva” – mondta.