Egy, az interneten gyorsan terjedő bejegyzés ugyanis azt mutatta be, hogy több nagydíjon is drasztikusan emelkedett a szabályos pályán történt előzések száma 2025-höz képest: Ausztráliában 17-ről 39-re, Kínában 31-ről 71-re, Japánban 15-ről 43-ra, míg Miamiban 21-ről 50-re nőtt ez a mutató. A számokról többek között a The Race is beszámolt.
A számok önmagukban azt sugallhatnák, hogy a sportág végre elérte azt, amit évek óta szeretett volna: több csata, több akció és kiszámíthatatlanabb futamok. A rajongók egy része azonban úgy érzi, a statisztikák mögött valójában nem természetes versenyzés, hanem mesterségesen generált helycserék állnak, amelyeket főként az új energiamenedzsment-rendszer és az akkumulátorhasználat különbségei idéznek elő.
A közösségi oldalakon megjelent reakciók szerint sok előzés gyakorlatilag elkerülhetetlen, amikor az egyik autó teljes energiatöltéssel támadhat, míg az előtte haladó versenyző akkumulátora már kimerült. Több hozzászóló ezt éppen „Mario Kart” típusú versenyzésnek nevezte, utalva arra, hogy az autók könnyedén elmennek egymás mellett, majd néhány körrel később fordított szereposztásban történik meg ugyanez.
Többen úgy fogalmaztak, ezek az előzések látványosnak tűnnek ugyan a statisztikákban, de nem adnak valódi versenyélményt. Az újabb vitát kiváltó bejegyzés forrása egy közösségi médiában terjedő statisztikai összeállítás volt, amely a 2025-ös és 2026-os szezon első futamainak előzési adatait hasonlította össze. Több szurkoló szerint az F1 elveszítheti azt a stratégiai és technikai finomságot, amely korábban különlegessé tette a sportot.
Különösen érdekes, hogy a negatív reakciók nem pusztán az idősebb vagy konzervatívabb nézőktől érkeztek. Számos hozzászólás alapján még azok közül is sokan csalódottak, akik korábban több előzést és agresszívebb versenyzést követeltek.
Több rajongó egyenesen azt írta, a 2026-os szezon miatt már kevesebb futamot néz, sőt akadtak olyanok is, akik bevallották: teljesen abbahagyták az idény követését, mert szerintük az új rendszer túlságosan mesterséges hatást kelt. Nyilván ez nem jelenti azt, hogy nagy a baj, mert a sport mindig gyorsan reagál a kritikákra, és várhatóak változtatások.
Az új szabályok egyik legfontosabb célja eredetileg az volt, hogy fenntarthatóbbá és technológiailag fejlettebbé tegyék az autókat, miközben a versenyzés is szorosabbá válik. A 2026-os erőforrásokban jelentősen megnőtt az elektromos komponens szerepe, ami stratégiailag sokkal fontosabb akkumulátor-kezelést eredményezett. Éppen ez az elem vált azonban a kritika középpontjává is, mivel a nézők egy része szerint az előzések túlzottan kiszámíthatóvá váltak: amikor valaki energiatöbbletben van, szinte ellenállás nélkül tud elmenni riválisa mellett.
Van még min dolgozni
A vita azért is különösen fontos a Forma–1 számára, mert az elmúlt években a sportág vezetése folyamatosan azon dolgozott, hogy látványosabbá és közönségbarátabbá tegye a futamokat. A több előzés hosszú ideig szinte minden szabálymódosítás egyik fő célkitűzése volt, most azonban úgy tűnik, hogy a mennyiség és a minőség közötti egyensúly ismét komoly kérdéssé vált.
Miközben a statisztikák valóban rekordközeli aktivitást mutatnak a pályán, a közösségi médiában zajló reakciók alapján egyre világosabb, hogy a szurkolók jelentős része nem pusztán az előzések számát figyeli, hanem azt is, mennyire érzik hitelesnek és kiélezettnek azokat. A 2026-os szezon eddigi egyik legnagyobb kérdése így talán nem az, hogy sikerült-e több akciót teremteni, hanem az, hogy ezek az akciók valóban javították-e a Forma–1 élményét.