Rui Marques jelenlegi versenyigazgató is egyszerű pályabíróként kezdte a pályafutását annak idején Estorilban, a Forma–1 hátországát pedig a mai napig ez az elhivatottság működteti.
A Nemzetközi Automobil Szövetség legfrissebb egyetemi kutatásából ugyanis kiderült, hogy az aktuális szezon huszonnégy futamának megrendezéséhez éves szinten több mint húszezer önkéntes munkájára van szükség. Egyetlen nagydíjhétvége során átlagosan 838 ember dolgozik a háttérben, a többségük ráadásul pályabíróként tevékenykedik az aszfaltcsík mellett.
Ezek a számok jól mutatják a motorsportok globális sajátosságát, hiszen az alapoktól a világbajnokságokig a sportág biztonságos működtetése elképzelhetetlen lenne a fizetség nélkül dolgozó tömegek nélkül.
A jelentés rávilágított arra a megdöbbentő tényre, hogy a személyzet tagjai átlagosan 48 órát dolgoznak egy-egy hétvége alatt, miközben a kétharmaduk fizetés nélküli szabadságot vagy az éves pihenőidejét áldozza fel a feladatért. A toborzásra és a képzésre költött évi 11,1 millió euró teljesen eltörpül a befektetett munka mintegy 13,2 millió euróra becsült valós értéke mellett.
Növekvő teher és profi jövőkép
Az elmúlt időszakban nagyjából húsz százalékkal nőtt az önkéntesekre nehezedő teher, így a sportág vezetői is felismerték a változtatás elkerülhetetlenségét.
Kifejezetten az F1-en belül fogalmazódott meg az az igény, hogy a versenyirányítás és a sportfelügyelői rendszer profibbá váljon, ami a döntéshozatal következetességét is azonnal javítaná. A tavalyi év végén aláírt új Concorde-egyezmény már ennek a szellemében született a megállapodás, sőt, extra erőforrásokat biztosít az irányító testület számára a tisztviselői gárda fejlesztésére.
A szakemberek többek között egy jóléti tisztviselő kinevezését, komolyabb technológiai beruházásokat és egy szisztematikusabb menedzsmentmodell bevezetését javasolták.
Az FIA már el is indított egy új részleget a képzések központosítására, emellett egy kiválósági központ létrehozását is tervezik. A tehetséggondozó programjuk ráadásul már szállítja az eredményeket, ugyanis 2025-ben hat sportfelügyelő lépett szintet, az idei évben pedig három új versenyigazgató kezdi meg a munkáját a nemzetközi porondon.
A Netflix-hatás és a bajtársiasság
A személyes áldozatok ellenére a legtöbben legalább öt évig maradnak a rendszerben, amit a kiváló képzési lehetőségekkel és a különleges bajtársiassággal indokolnak. Rui Marques saját tapasztalatai is tökéletesen ezt támasztják alá, a szakember ugyanis tizennyolc éves koráig csak arra várt, hogy végre pályabíró lehessen a hazájában.
„Bárhová is mész a világban, egy igazi családra találsz, itt minden a sportág iránti szenvedélyről szól” – fogalmazott, majd hozzátette, hogy a versenyirányításban is vannak olyan kollégái, akik szabadidejükben a mai napig önkénteskednek a pálya szélén.
A korábbi években komoly problémát jelentett a személyzet elöregedése Európában, de a Drive to Survive sorozat mainstream népszerűsége szerencsére megfordította ezt a negatív trendet.
„Félreértés ne essék, mindenkit tiszteletben tartunk és szükségünk is van rájuk, hiszen a harmincéves tapasztalat hatalmas értéket jelent, de most már egyre több fiatal érkezik, ami nagyon jó hír” – értékelt az aktuális tendenciákkal kapcsolatban a portugál szakember.