A Spanyol Nagydíjat követően a motorsport-közösség jelentős része a maranellóiak hajtásláncát nevezi meg a Mercedes és a McLaren mögötti lemaradás fő okaként. Riccardo Romanelli mérnök technikai elemzése alapján azonban a kép ennél lényegesen összetettebb, az SF-26 legfőbb korlátját ugyanis az elektromos energia körön belüli beosztása jelenti.
Az idei szabályrendszerben az autó teljesítményét sokkal inkább meghatározza az elektromos komponens, mint a korábbi években. A belsőégésű motorból kinyerhető plusz teljesítmény már csak néhány lóerőre korlátozódik, így a valódi különbséget az jelenti, hogy az egyes csapatok mennyire hatékonyan tudják elosztani a rendelkezésre álló energiát.
Az elektromos energia beosztása jelenti a kulcsot
A kvalifikációkon és a futamokon egyaránt egyre gyakrabban tűnik fel az élmezőnyben a Mercedes hajtásláncát használó autó. A nyers lóerők helyett a rendszer hatékonysága vált döntővé, ahogy azt az adatok részletes vizsgálata után adta hírül a Scuderia Fans. A különbség leginkább abban mutatkozik meg, hogy az autó képes-e a fékezési pontig fenntartani az elektromos rásegítést az egyenesekben.
Amennyiben a tárolt energia túl korán elfogy, a versenyző éppen abban a szakaszban veszít tempót, ahol a maximális kigyorsítás a leginkább számítana. Az SF-26 viselkedése jelentősen eltér a szombati és a vasárnapi napokon. Míg az egykörös kvalifikációs tempó során a csapat képtelen kicsikarni az utolsó tizedmásodperceket, addig a hosszabb etapokon a versenytempó kifejezetten versenyképesnek bizonyul.
A madridi pálya sajátosságai és a kvalifikáció súlya
A madridi aszfaltcsík karaktere tovább nehezítette az olasz istálló dolgát. A közepes sebességű kanyarok egymásutánja, a túl rövid féktávok és a kevés előzési lehetőség miatt a pozíció megtartása kulcsfontosságúvá vált, a virtuális biztonsági autó időzítése pedig tovább borította a futam dinamikáját.
A maranellóiak a használt gumikon rendkívül egyenletes köridőket tudtak autózni, ami arra utal, hogy a korábbi évek krónikus problémáinak egy részét már sikerült orvosolniuk. Az egykörös maximális teljesítmény kiaknázása azonban továbbra is komoly kihívás elé állítja a mérnököket.
A szezon véghajrájához közeledve a megbízhatóság, a hajtáslánc alkatrészeinek beosztása és az esetleges rajtbüntetések egyaránt meghatározóak lesznek. A Ferrari szerint a jelenlegi konstrukció folyamatos fejlesztése a következő évi projekthez is hasznos tanulságokkal szolgál.