A MotoGP történetének egyik legtöbbet emlegetett párharca kétségtelenül Valentino Rossi és Marc Marquez összecsapása volt, amely éveken át meghatározta a királykategória hangulatát a pályán és azon kívül is. A feszült csaták, a vitatott manőverek és a személyes ellentétek miatt sokan evidenciának veszik, hogy a spanyol klasszis számára is az olasz legenda jelenti a legnagyobb riválist.
Marquez azonban másképp látja a saját pályafutását.
Nem csak Rossi és Marquez formálta a korszakot
Bár Rossi és Marquez neve mára összeforrt a 2010-es évek legviharosabb időszakával, a mezőny akkoriban tele volt kiemelkedő képességű versenyzőkkel. Jorge Lorenzo például ugyan nem övezi akkora mítosz, mint a két említett világbajnokot, eredményei mégis önmagukért beszélnek.
A spanyol három világbajnoki címet szerzett a királykategóriában, méghozzá abban az érában, amelyet sokan a sportág történetének egyik legerősebb felhozatalaként emlegetnek. Casey Stoner, Dani Pedrosa, Andrea Dovizioso, Nicky Hayden, valamint Rossi és Marquez is abban az időszakban versenyzett, így minden egyes siker mögött kemény és kiegyensúlyozott küzdelem állt.
Éppen ezért nem meglepő, hogy amikor Marquezt arról kérdezték, kit tart a legnagyobb ellenfelének, nem automatikusan Rossi nevét emelte ki.
A tisztelet a teljesítménynek szól
Marquez értékelésében nagy szerepet játszik, hogy ki ellen kellett a legtöbbet fejlődnie versenyzőként. Lorenzo precíz stílusa, időmérős tempója és versenyeken mutatott következetessége sokszor állította komoly kihívás elé, miközben a bajnoki csaták során fej fej mellett harcoltak.
Bár a Rossi elleni ütközetek nagyobb publicitást kaptak, a pályán átélt szakmai kihívás szempontjából Lorenzo legalább akkora, ha nem nagyobb hatással volt Marquez karrierjére. A háromszoros királykategóriás bajnok teljesítménye különösen annak fényében figyelemre méltó, hogy a sportág egyik legsűrűbb és legerősebb mezőnyében érte el sikereit.
A történet tehát árnyaltabb annál, mint amit a szenzációhajhász emlékezet sugall. Rossi és Marquez rivalizálása kétségtelenül látványos és érzelmekkel teli volt, ugyanakkor a valódi szakmai mércét Marquez számára egy másik spanyol világbajnok jelentette.