Robert Kubica a mai napig képtelen teljesen feldolgozni, hogy a sors megfosztotta őt a Forma–1-es pályafutása legnagyobb lehetőségétől. A lengyel pilóta hiába versenyez ma már a Ferrari színeiben a hosszútávú-világbajnokságon, a vörös F1-es autó elszalasztása még mindig fájó emlék a számára.
A lengyel versenyző a BMW Sauber színeiben mutatkozott be a királykategóriában, majd a Renaulthoz szerződött, ahol a 2010-es szezonban három dobogós helyezést is szerzett. Kiváló teljesítményének köszönhetően a Ferrari szerződést kínált neki a 2012-es szezonra, ám a sors végül közbeszólt.
A megállapodást csak évekkel később hozták nyilvánosságra, mivel Kubica 2011 februárjában, a Ronde di Andora ralin életveszélyes sérüléseket szenvedett. A szörnyű baleset kettétörte az ígéretesen induló pályafutását, és hosszú évekre távol tartotta őt a száguldó cirkusztól.
A pilóta később ugyan visszatért a rajtrácsra a Williams, majd az Alfa Romeo színeiben, ám a Ferrari-álom végleg szertefoszlott. Kubica azóta a sportautózásban talált új otthonra, a WEC mellett az IMSA sorozatban és az Európai Le Mans Szériában is szerencsét próbált. Az AF Corse színeiben 2025-ben megnyerte a Le Mans-i 24 órás versenyt, az év végén pedig a bajnoki ezüstérmet is megszerezte csapatával.
Az elszalasztott lehetőség azonban még ennyi év után is kísérti a lengyel versenyzőt, aki erről az Autosportnak beszélt.
„Ez természetesen teljesen más helyzet, hiszen nem lehet összehasonlítani a mostani éveket azzal az időszakkal, amikor úton voltam afelé, hogy a Ferrari Forma–1-es pilótájává váljak. Nem szeretnék semmit sem elvenni a Hypercar kategória értékéből, de a Forma–1-ben két olyan cél lebegett a szemem előtt, amelyekért minden befutott versenyző küzd. Az egyik a világbajnoki cím elnyerése, a másik pedig a lehetőség, hogy a Ferrari versenyzője lehessek.”
„Egyik célomat sem tudtam elérni. Nagyon közel jártam a Ferrarihoz, a balesetem miatt viszont ez végül nem valósulhatott meg.”
„Bár túltettem magam a baleset utáni rossz emlékeken, egy dolog mégis folyamatosan bizonytalanságban tartott, és hosszú éveken át vérző seb maradt a lelkemben. A legnagyobb megbánásom talán az, hogy soha nem ülhettem a Ferrari Forma–1-es autójának kormánya mögé. Döntésemben az érzelmek sokkal nagyobb szerepet játszottak a technikai szempontoknál, mivel tudtam, hogy ha nem élek a lehetőséggel a hypercar kategóriában, azt később nagyon megbánnám” – magyarázta Kubica.