A Forma–1-ben a reflektorfény szinte kizárólag a versenyzőkre, a csapatvezetőkre és a mérnökökre vetül, miközben a paddock árnyékában emberek százai dolgoznak azon, hogy egy nagydíjhétvége minden perce gördülékenyen menjen. Közéjük tartozik az a szakember is, aki a rajtnál felgyulladó, majd kialvó piros lámpákért felel, és akinek döntése egyetlen pillanat alatt huszonkét autót indít útjára.
Ezt a feladatot 2023 óta Rebecca Lee látja el a Nemzetközi Automobil Szövetségnél, ahol az együléses sorozatok műveleti területéért felel, emellett pedig állandó rajtigazgatóként dolgozik a Forma–1-ben. Az ő kezében van az egyik „legerősebb gomb” a paddockban, ugyanis amikor a fények kialszanak, a mezőny egyszerre lő ki a rajtrácsról.
Egy váratlan kanyar a karrierben
Lee pályafutása nem klasszikus autósportos történet. Eredetileg a közlekedési szektorban helyezkedett el, ahol operatív és jogi megfelelőségi területen szerzett tapasztalatot. A motorsport világa egy oldalirányú váltással érkezett az életébe, amikor egy másik részleghez került, amely a szolgáltatások és szerződések kezeléséért felelt, többek között a Forma–1-ben és a brit Superbike-bajnokságban is.
Fél évvel később azonban rájött, hogy hiányzik neki a versenypályák légköre. „Rájöttem, hogy vissza akarok térni, mert hiányzott az adrenalin, a hangulat és a kihívás” – idézte fel. „Végül visszajöttem, és itt is maradtam, ahol most vagyok.”
Kezdetben még nem ő irányította a rajtokat, hanem az elődjét segítette, aki 2023-ig töltötte be a posztot. „Eleinte azért voltam ott, hogy segítsem azt, aki előttem csinálta ezt a munkát, aztán végül állandó rajtigazgatóvá neveztek ki. Szóval igen, ez egy váratlan út volt” – fogalmazott.
A rajtlámpákon túl
A kívülállók számára úgy tűnhet, hogy a feladata kimerül a lámpasor vezérlésében, a valóság azonban jóval összetettebb. Lee már a kezdetektől a teljes folyamatba belekóstolt. „Minden részét én kezeltem a műveletnek, egészen az eseménymenedzsmentig, és emellett sok fizikai munkát is végeztem” – mondta, majd hozzátette, hogy eleinte saját kezűleg szerelte fel a szükséges eszközöket a bokszfalon.
A versenyek rajtjánál ott állt a falnál, figyelve arra, hogy a pályabírók a megfelelő pillanatban aktiválják a rendszert. Ha egy versenyző problémát jelzett, azonnal közbe kellett lépniük, és akár sárga zászlóval jelezni a mezőnynek. „Itt kezdtem” – jegyezte meg.
Ma már a munkája jelentős része az előkészítésről szól. „Nagyon változatos a feladat, mint sok más területen, rengeteg munka zajlik a háttérben, és próbálunk mindent a lehető legjobban megtervezni” – magyarázta. A motorsportban azonban mindig adódhat váratlan helyzet, ezért a csapatának folyamatosan készen kell állnia.
„Biztosítjuk, hogy minden pályabíró és önkéntes rendelkezésre álljon ahhoz, hogy az esemény biztonságosan menjen végbe. Természetesen ellenőrizzük az összes rendszerünket, és hogy minden felszerelés meglegyen az ellenőrzésekhez. Én felügyelem mindezt, és gondoskodom arról, hogy a megfelelő emberek a megfelelő helyen legyenek, hogy minden működjön” – mondta.
Másodpercek a rajtrácson
A futam előtti percekben külön eligazítást tart a pályabíróknak, hogy mindenki pontosan ismerje az eljárást. „A rajt előtt én tartom a tájékoztatót az összes pályabírónak, hogy a megfelelő procedúrát kövessék, mert szükségünk van rájuk és az önkéntesekre. Ez nem csak rólam szól, egy teljes csapat működteti a rendszert” – hangsúlyozta.
Amikor megnyílik a bokszutca, már a rajthídon kell állnia, onnan indítja útjára az autókat, és az első körökben is a helyszínen marad. Ha a versenyirányítás piros zászlót rendel el, azonnal készen áll a visszatérésre.
Arra a kérdésre, mit szeret leginkább a munkájában, gondolkodás nélkül válaszolt. „A változatosságot. Nagyon sokszínű a feladat, és mindig szoros határidőkkel dolgozunk. Furcsa vagyok, de imádok nyomás alatt dolgozni” – mondta mosolyogva.
Majd arról is beszélt, hogy számára a csapatmunka adja az igazi értelmet. „Mindig jobban teljesítek nyomás alatt. Elfoglal, és az is sokat jelent, hogy csapatban dolgozunk, mert minden a közösségen múlik. Egyedül nem tudnám csinálni. Kiváló hálózat vesz körül, és az, hogy együtt dolgozunk, hogy minden fogaskerék a helyén maradjon, azt igazán szeretem. Szeretek emberekkel dolgozni.”
Amikor legközelebb kialszanak a piros fények egy nagydíjon, érdemes lesz arra is gondolni, hogy a háttérben nemcsak egy technikai rendszer, hanem egy precízen összehangolt emberi munka áll a start pillanata mögött.