A Racing Bulls francia pilótája, Isack Hadjar még a Las Vegas-i Nagydíjat megelőzően beszélt arról, hogy a szimulátoros tapasztalatai alapján a 2026-os autók „közelebb vannak egy F2-eshez”, már ami a teljesítményszintet illeti. Az Aston Martin juniorja, Jak Crawford hasonló gondolatokat fogalmazott meg a saját tapasztalatai alapján, amikor elmondta, hogy az új autó a vezetés terén eléggé hasonlít egy F2-es masinához, bár ő a tempót nem kommentálta.
Bárhogy is van azonban, az FIA köridő-szimulációi egészen mást mondanak, és Tombazisz kifejtette, hogy a következő autógeneráció vélhetően csak egy-két másodperccel lesz lassabb az elején. „A Formula 2-es tempóval kapcsolatos kommentek nagyon messze vannak az igazságtól. Valójában arról beszélünk, hogy pályától és körülményektől függően egy-két másodperc körüli lesz a lassulás” – válaszolta a The Race kérdésére a szakember.
„Persze a korszak kezdetén még butaság lenne azt feltételezni, hogy gyorsabbak lesznek, mint az előző végén. A szabályok szempontjából semmibe sem kerülne nekünk. Nagyon könnyű lenne gyorsabbá tenni az autókat, de az embernek a természetes fejlesztés által kell visszanyernie az elvesztett tempót. Nem kezdhetjük tehát gyorsabban az új ciklust, mint az előzőt, mert akkor képzelhetik, mi lenne 20 év múlva” – utalt a biztonság problémájára.
„Természetes tehát, hogy kicsivel lassabbak lesznek az autók, de nem hinném, hogy bármennyire is megközelítenénk az »ez már nem is F1« párbeszédet.”
Ha a bahreini pályát vesszük referenciának, akkor a jelenlegi generációs autók a 2022-es időmérőn szűk 11 másodperccel voltak gyorsabbak, mint az F2-esek. 2017-ben ugyanez 10,2 másodperc, míg 2014-ben 5,7 másodperc volt. Ehhez képest idén az autók 15 másodperccel voltak jobbak, mint az F2-es mezőny, ami azt jelenti, hogy a korábban említett lassulással együtt is 12-13 másodperccel lennének gyorsabbak a 2026-os masinák a mostani F2-es autóknál.
A Red Bull vezető mérnöke, Paul Monaghan egyetértett Tombazisz álláspontjával, bár kihangsúlyozta, hogy az eltérés nagyban függ majd a pálya vonalvezetésétől, hiszen egyes helyszíneken nem tudnak majd annyi fékezési energiát visszanyerni, aminek hatása lesz az elektromos rásegítés mértékére és ezáltal a tempóra is.
„Kissé pályafüggő lesz majd. Lesznek úgynevezett energiagazdag és energiaszegény pályák. Az utóbbin nem lesz könnyű feltölteni az energiát, és emiatt a köridők is komolyabb mértékben lassulhatnak. Az egyik komoly nehézség azonban annak meghatározása, hogy pontosan mennyi tapadásunk lesz majd.”
„Hiába vannak meg a várt számaink, a kérdés, hogy a valóságban ebből mi fog megvalósulni. Talán a Pirelli végleges keverékei kicsivel jobbak lesznek majd, de az is lehet, hogy rosszabbak, és akkor ennek a köridőre is nagy hatása lesz. Az biztos, hogy az autók kicsivel lassabbak lesznek, de nem hinném, hogy F2-es tempóra fogunk visszakerülni, legalábbis remélem” – zárta gondolatát Monaghan.