A 2025-ös idény lezárultával Lando Norris világbajnokként várhatja a téli szünetet, de a Forma–1 történelme arra figyelmeztet, hogy a legnehezebb rész talán még csak most következik. A McLaren pilótájának ugyanis nemcsak a riválisokat, hanem a 2026-ra érkező, teljes körű szabálymódosításokat is le kell győznie, ha meg akarja tartani a bajnoki címét.
Az F1 múltja több olyan példát is kínál, amikor az új regulák gyökeresen átrendezték az erőviszonyokat, és komoly nehézségek elé állították az előző évi bajnokokat.
Jacques Villeneuve példája az egyik legismertebb: miután 1997-ben megnyerte a bajnokságot a Williamsszel, az istálló a Renault motorok elvesztésével és az aerodinamikai szabályok radikális átalakításával egyszerre szembesült. A keskenyebb karosszériák, a barázdált gumik és az új aerodinamikai elvek közepette Villeneuve nem tudott versenyt nyerni, mindössze két dobogós helyet szerzett, és csak az ötödik helyen zárta az évet.
Nem sokkal később Lewis Hamilton is hasonló helyzetbe került. Az ő 2008-as első világbajnoki címe után a 2009-es szabálymódosítások – a slick gumik visszatérése, a KERS bevezetése és az aerodinamika újragondolása – új kihívások elé állították a csapatokat.
A McLaren rosszul mérte fel az új szélcsatorna-adatokat, az MP4-24-es autó pedig hátsó tapadás nélkül, kiegyensúlyozatlanul viselkedett. Hamilton csak a szezon második felében tudott nyerni, amikor az autót már jelentősen átalakították, végül ő is csak ötödik lett.
De nem csak az újonc bajnokokat sújtják az ilyen váltások. Michael Schumacher is megszenvedte a 2005-ös változtatásokat, amelyek során a Ferrari versenyképessége visszaesett, míg a Renault és a McLaren feljavult – az év végén Fernando Alonso és Kimi Räikkönen küzdött a címért, nem pedig a hétszeres bajnok.
Sebastian Vettel 2014-es esete szintén figyelmeztető. A Red Bull nem tudott megfelelően alkalmazkodni az első hibrid erőforrásokhoz, így a korábbi dominancia pillanatok alatt szertefoszlott. Ezek a példák egytől egyig azt mutatják, hogy az új szabályok nem tisztelik a múltbéli sikereket.
Rosberg kivételes döntése
Nico Rosberg viszont egy ritka kivételt képvisel: 2016 végén világbajnokként visszavonult, éppen egy nagy szabályváltozás előtt. Bár tudta, hogy a Mercedes várhatóan továbbra is élcsapat marad, ő mégis a visszavonulás mellett döntött. A 2017-es évben valóban versenyképes maradt a Mercedes – a W08-as konstrukció már az év elejétől kezdve győzelmeket szállított. Ha Rosberg folytatja, reális esélye lehetett volna a címvédésre is.
A 2026-os kihívás egyedülálló
Norris előtt azonban egy sokkal komplexebb kihívás áll. A 2026-os technikai korszakváltás az egyik legátfogóbb változást hozza az F1 történetében. Az új erőforrások energiaelosztása 50%-ban elektromos, 50%-ban belső égésű lesz, miközben az elektromos teljesítmény drámaian növekszik. Ezzel párhuzamosan eltűnik a DRS, helyét az aktív aerodinamika veszi át. Az autók kisebbek, könnyebbek lesznek, miközben az energiamenedzsment még soha nem volt ennyire meghatározó tényező.
A McLarenre tehát egy rendkívül összetett fejlesztési munka vár, ugyanis a siker kulcsa a karosszéria, az aerodinamika és az erőforrás minél szorosabb integrációja lesz. Ráadásul az idei eredményekből alig vonható le következtetés, mivel a mostani autók szinte semmilyen szinten nem emlékeztetnek majd a jövő éviekre – egyedül a versenyzői kvalitás és a szervezeti hatékonyság az, ami változatlan marad.