Hamarosan elrajtol a Forma–1 2026-os idénye Ausztráliában, ahol a mezőny legújabb tagja, a Cadillac is bemutatkozik. A General Motors égisze alá tartozó alakulat érkezését még tavaly tavasszal hagyták jóvá, ezzel tizenegyre növelve a csapatok létszámát. Bár az amerikaiak belépése hatalmas várakozást generált, a projekt pénzügyi háttere és logisztikai felépítése aggodalomra adhat okot, legalábbis erről beszélt Will Buxton, a sportág ismert szakírója.
A szakértő az Up to Speed podcast vendégeként világított rá arra, hogy a Cadillac teljesen más utat választott, mint például az Audi, amely egy meglévő csapatot vásárolt fel. Az amerikaiak a nulláról építkeztek, ami elképesztő anyagi áldozatokkal járt, hiszen még címadó szponzoruk sincs, így a terheket a General Motors és a Dan Towriss vezette befektetői csoport viseli.
„Már a legelején szögezzük le: eddig egymilliárd dollárt költöttek, pedig még egy métert sem tettek meg élesben” – kezdte értékelését Buxton, érzékeltetve a vállalkozás súlyát. „Ez az összeg, amiről a hírek szólnak, kizárólag arra volt elég, hogy felkerüljenek a rajtrácsra. Mivel nincs névadó szponzoruk, ez egy hatalmas pénzügyi vállalás nemcsak a Cadillac, hanem a teljes háttércsapat számára is.”
A pénzügyi nyomás mellett a földrajzi széttagoltság is komoly kihívást jelenthet a csapatnak, ugyanis a Cadillac infrastruktúrája több kontinensen ível át. A főhadiszállás az indianai Fishersben található, de gyártókapacitással rendelkeznek Charlotte-ban és a michigani Warrenben, miközben egy európai bázist is fenntartanak Silverstone-ban. Ez a fajta decentralizáció a szakértő szerint nem feltétlenül a siker receptje a modern Forma–1-ben.
„Csak remélni tudom, hogy bírják majd az iramot. A három különböző bázis fenntartása valószínűleg nem a legoptimálisabb stratégia egyetlen csapat számára sem, nemhogy egy újoncnak” – vélekedett Buxton, aki szerint az eltérő munkakultúrák találkozása is súrlódásokat okozhat.
A brit újságíró szerint az amerikai munkamorál és a Forma–1 kíméletlen világa veszélyes elegyet alkothat, különösen az időeltolódás miatt.
„Két különálló problémát látok azzal kapcsolatban, hogyan boldogul majd a Cadillac amerikai csapatként. Az egyik az amerikai munkakultúra, ahol nincs pihenés, csak a munka létezik, a családi élet pedig háttérbe szorul. Ehhez jön az F1 mentalitása: ha nem tetszik, csinálj mást, mert találunk valaki fiatalabbat és olcsóbbat a helyedre” – fogalmazott kendőzetlen őszinteséggel.
Az igazi nehézséget azonban a mindennapi működés jelentheti az alkalmazottak számára. Buxton kitért arra is, hogy az Atlanti-óceán két partján zajló munka fizikailag is felőrölheti a dolgozókat. „Ha az Egyesült Királyságban dolgozol, végigmelózod a napot, aztán az éjszaka nagy részét is, mert Amerika csak akkor ébred. Három óra alvással kell beérned, miközben a szezon még el sem kezdődött” – festett sötét képet a helyzetről a szakíró.