A Forma–1 új, 2026-os motorszabályai alapjaiban forgatták fel az erőforrások felépítését, a közbeszédben mégis tartja magát a feltételezés, miszerint a Ferrari hátránya csupán a belső égésű motor lóerőhiányára vezethető vissza. A Mercedes előnye a pletykák szerint 30, 40 vagy akár 50 lóerő is lehet. A valóság azonban ennél lényegesen összetettebb, hiszen a hibrid rendszer egészének hatékonysága vált döntő tényezővé.
Az új érában a V6-os belső égésű motor teljesítménye már nem vizsgálható önmagában. A szabályzat jelentősen csökkentette a hagyományos motor szerepét nagyjából 400 kilowattra, miközben az elektromos oldal részesedése drasztikusan megnőtt. Az MGU-K immár akár 350 kilowattos teljesítményre is képes, az MGU-H elhagyásával pedig a teljes rendszer felépítése egyszerűbbé, egyben integráltabbá vált.
Az FIA által bevezetett ADUO fejlesztési rendszer elvileg a lemaradásban lévő gyártókat hivatott megsegíteni. A szövetség kizárólag a belső égésű motor teljesítményindexe alapján határozza meg a fejlesztési jogosultságot, amiről a Scuderia Fans számolt be az elemzésében. Ez azt jelenti, hogy a Ferrari kaphat plusz fejlesztési lehetőségeket a V6-os lemaradása miatt, miközben a teljes hibrid erőforrás hatékonysága egészen más képet mutathat.
A lóerők mítosza és az energiafelhasználás
A pusztán lóerőkben mért különbség azért félrevezető, mert a maximális csúcsteljesítmény nem garantálja a gyorsaságot egy teljes körön keresztül. Ha egy erőforrás csupán néhány másodpercig képes leadni a maximális elektromos energiát, majd kénytelen visszavenni a teljesítményből, a teoretikus előny azonnal elenyészik. A körvonalazódó képet a jobb energiagazdálkodás és a hatékonyabb kanyarkijeti nyomatékleadás sokkal inkább meghatározza.
A Ferrari SF-26 jelű autója esetében megfigyelhető korai teljesítményvisszaesés az egyenesek végén pontosan erre a problémára mutat rá. A hibát nem feltétlenül a hengerekben kell keresni, sokkal inkább az akkumulátor töltési és kisütési sebességében, a hűtési hatékonyságban, valamint az irányító szoftverek finomhangolásában.
Sokan a sűrítési viszonyra vonatkozó előírásokban látták a Mercedes fölényének kulcsát, azonban az FIA szigorítása ezen a területen is átírta az erőviszonyokat. Június 1-jétől a méréseket már üzemi hőmérsékleten is elvégzik. Ez a technikai részlet önmagában nem magyarázza meg két ennyire komplex hibrid rendszer közötti különbséget.
A fejlesztési út Monza felé
A korábbi sajtóhírekkel ellentétben a Ferrari nem a korábbi motor koncepciójához nyúlt vissza, hiszen az teljesen összeegyeztethetetlen lenne az új szabályrendszerrel. A maranellói mérnökök a hibrid elemek, a turbófeltöltő és a szoftveres vezérlés finomításán dolgoznak, hogy jobb hatásfokot érjenek el.
A csapat a szezon későbbi szakaszában, az Olasz Nagydíj helyszínén tervezi bevetni a következő nagyobb fejlesztési csomagját. Az ADUO keretében megvalósuló módosítások célja nem csupán a V6-os motor nyers erejének növelése, hanem a teljes energiaáramlás optimalizálása.
A 2026-os szezon nem a belső égésű motorok egyszerű háborúja, hanem a komplett rendszerek technológiai csatája. A bajnoki küzdelem döntő tényezője az lesz, hogy a csapatok mennyire tudják a rendelkezésre álló energiát közvetlenül a hátsó kerekekre vinni.