Az FIA szakmai vezetése úgy látja, a jelenlegi Forma–1-es mezőny versenyképességét leginkább az hátráltatja, hogy az autók az elmúlt években ismét egyre nehezebben tudják követni egymást. A szervezet elismeri, hogy bár a 2022-es szabályreform eredetileg látványosan javította a helyzetet, azóta a csapatok folyamatos fejlesztései fokozatosan lerontották az autók mögött kialakuló légáramlatok minőségét.
Nikolas Tombazis, az FIA együléses szakágért felelős vezetője arra emlékeztetett, hogy a három évvel ezelőtti szabályok életbe lépésekor kimutathatóan sokkal tisztább volt az autók hátsó turbulenciája. Mint fogalmazott, a korábbi generációs autókhoz képest jóval kedvezőbbek voltak a körülmények.
„A 2022-es autók a bevezetésükkor határozottan jobb karakterisztikát mutattak” – mondta, miközben azt is elismerte, hogy a pontos számokra már nem emlékszik, de a nagyjából 20 méteres követési távolságon mért leszorítóerő-veszteség a korábbi 50% körüli értékről 80–85% közelébe javult. Hozzátette, hogy ez az előny az évek során lassan leépült, ugyanis a csapatok olyan fejlesztéseket találtak, amelyek nem szándékosan, de jelentősen rontották a légáramlást az autók mögött.
Tombazis szerint jelenleg ismét nagyjából 70%-os értékről beszélhetünk, így a pilóták ma már sokkal nehezebben tudnak olyan közel maradni egymáshoz, mint a szabályok bevezetésekor.
A csapatok találták meg a kiskapukat
A szakember rámutatott, hogy több terület is hozzájárult a helyzet romlásához, ugyanis a mezőny mérnökei idővel olyan aerodinamikai megoldásokat hoztak létre, amelyek eredetileg nem szerepeltek a szabályalkotók szándékai között.
„A jelenlegi autók több pontján is olyan kiskapuk vagy nem szándékos megoldások jelentek meg, amelyek komoly romlást okoztak” – értékelt, majd kitért arra is, hogy különösen az első szárny véglemezei, a fékdobok belső kialakítása, illetve a padlólemez szélei járultak hozzá a kedvezőtlen változásokhoz. Úgy fogalmazott, hogy ezek az elemek apránként, de érezhetően tették egyre instabilabbá az autók mögötti levegőt.
Mi jöhet a 2026-os nagy aero-reformmal?
Tombazis abban bízik, hogy a 2026-ban érkező új technikai szabályrendszer jóval hosszabb ideig lesz képes fenntartani a tisztább zónát. Elmondása szerint a cél az, hogy a következő ciklus ne ismételje meg a 2022 utáni lassú leépülést.
„Úgy gondoljuk, hogy a 2026-os szabályok megalkotásakor rengeteget tanultunk az elmúlt évekből, és reméljük, hogy a kedvezőbb karakterisztikákat hosszabb ideig meg tudjuk őrizni. Nyilván lesz némi romlás idővel, de szeretnénk elkerülni azt a mértéket, amit az utóbbi években tapasztaltunk” – fogalmazott, majd hozzátette, hogy a mostani becslések szerint a követés hatékonysága akár 90% körüli értéken is indulhat az új érában, ami minden korábbinál kedvezőbb lehet.
A 2026-ban érkező autók egyszerűbb aeroelemeket kapnak, illetve aktív szárnyállítást is engedélyez majd a szabályzat. Vagyis a pilóták a kanyarokban több leszorítóerőt, az egyenesekben pedig kisebb légellenállást használhatnak. A jelenlegi DRS-rendszer megszűnik, helyét egy új, gombnyomással aktiválható energiaalapú előzési eszköz veszi át.
Tombazis szerint ez az új struktúra nem csak a követési távolságot javítja majd, hanem az előzési kísérletek dinamikáját is változatosabbá teheti. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a nagy szabályváltozások gyakran komoly különbségeket eredményeznek a mezőny eleje és a közepe között.
„Egy ekkora mértékű reformnál természetes, hogy a szezon elején nagyobb lesz a különbség a csapatok között, de aerodinamikai szempontból sokkal közelebb tudnak majd maradni egymáshoz a versenyzők. Meggyőződésünk, hogy a javított követési karakterisztika, valamint az új energiaalapú rendszer összességében izgalmasabb futamokat hozhat.”