A Forma–1 világa sokszor kíméletlen, hiszen hiába a tehetség és az elért eredmények, a szponzori háttér pillanatok alatt átírhatja egy pilóta karrierjét. Pontosan ezt tapasztalta meg a saját bőrén Sam Bird, aki 2014-ben egyetlen karnyújtásnyira volt attól, hogy bemutatkozzon a királykategóriában, ám egy szimulátoros tréning közben szembesült a sportág kegyetlen valóságával.
A brit versenyző a Caterham alakulatával egyeztetett a debütálásról, ráadásul a közös munka kifejezetten ígéretesen indult. Minden a legnagyobb rendben zajlott a háttérben, így komoly esély mutatkozott egy állandó szerződésre a soron következő idényre.
„Még semmit sem írtam alá, de az első szimulátoros etapom remekül sikerült, aztán egyszer csak kiszedtek a gépből, és közölték, hogy nincs már szükség a szolgálataimra” – nyilatkozta, majd hozzátette, az indoklás végtelenül egyszerű volt, ugyanis egy bizonyos Marcus Ericsson érkezett a csapathoz húszmillió eurós támogatással.
Ross Brawn embere volt
A csalódás azért is érintette különösen mélyen a pilótát, mert abban az időszakban kimagasló sikereket tudhatott maga mögött a nevelőszériákban. Egy vadonatúj formáció színeiben szerezte meg az ezüstérmet a GP2-ben, sőt, hat futamgyőzelmet is aratott abban az évben. A feljebb lépés azonban a Mercedes hivatalos tesztpilótájaként sem jöhetett szóba számára a németeknél.
„Abban az időben a márka még nem rendelkezett igazi utánpótlás-programmal, én pedig amúgy is inkább Ross Brawn embere voltam, mintsem Toto Wolffé” – fogalmazott, miközben felidézte, miért volt teljesen irreális elvárás az ezüstnyilasoknál próbálkozni a versenyzői üléssel.
Ahol a tehetség már nem elég
A Caterham váratlan és hirtelen elutasítása jelentette a fordulópontot a karrierjében. A financiális háttér hiánya egyértelműsítette számára, hogy sosem kapja meg a vágyott lehetőséget a száguldó cirkuszban, hiába tette oda magát a pályán.
„Mivel nem tudtam pénzt hozni, abban a pillanatban rájöttem, hogy ez sosem fog megvalósulni, így más utakat kellett keresnem a profi autósportban, ahol meg is fizetnek” – értékelte a történteket, elismerve, hogy számára azzal a szimulátoros nappal végérvényesen lezárult a forma–1-es történet.