Jean Todt évekkel a sikerkorszak után is pontosan emlékszik arra, miért döntött úgy, hogy Michael Schumachert a Ferrarihoz csábítja. A francia szakember szerint nem pusztán egy klasszis pilótára volt szükségük, hanem valakire, akivel végleg pontot tehetnek a csapaton belüli egymásra mutogatás végére.
Todt úgy látta, a maranellóiaknál akkoriban állandó vita tárgya volt, hogy miért nem jönnek az eredmények.
„Gyakran előfordul, hogy a mérnökök a kasztnira fogják a problémákat, a motorosok szerint az erőforrással nincs baj, mások pedig a versenyzőket teszik felelőssé. Mindenki talált valakit, akire rá lehetett mutatni” – idézte fel.
A célja ezért az volt, hogy olyan helyzetet teremtsen, ahol megszűnnek a kifogások.
„Azt mondtam: teremtsünk olyan környezetet, ahol senki sem hibáztathatja a másikat. Ha sikerül leigazolnunk Michael Schumachert, senki sem mondhatja majd, hogy nem elég jó a versenyzőnk, hiszen abban az időben ő volt a legjobb” – fogalmazott.
A tárgyalások 1995 közepén indultak el, és Todt szerint meglepően gyorsan haladtak. Monte-Carlóban töltöttek el egy teljes napot a Ferrari ügyvédjével, Henri Peterrel és Schumacher menedzserével, majd röviddel ezután megszületett a megállapodás. „Egy nappal később aláírtuk a szerződést” – mondta.
A francia vezető úgy érzi, Schumacher számára is vonzó volt a kihívás, még akkor is, ha talán más körülményekre számított Maranellóban. „Azt hiszem, azt gondolta, egészen más feltételek várják majd a Ferrarinál. De szerette a kihívásokat” – tette hozzá.
Todt döntése végül korszakos jelentőségűnek bizonyult, hiszen az együttműködés később a Forma–1 egyik legsikeresebb éráját alapozta meg.