Sorsdöntő hetek elé néz a száguldó cirkusz, ugyanis áprilisban és májusban kulcsfontosságú megbeszélések zajlanak az új technikai szabályzat kapcsán. A meglepetésszerű tavaszi szünetre időzített egyeztetések tétjét tovább növelte Oliver Bearman hatalmas japán balesete, amely ismét felerősítette a jelenlegi autók viselkedésével és vezethetőségével kapcsolatos kritikákat.
Az F1-es Bizottság április 9-i ülését követően a Miami Nagydíjig további szakmai viták várhatók, hiszen a feleknek sürgősen megoldást kell találniuk az új erőforrások jelentette kihívásokra. A legfőbb aggodalmat az energiafelhasználás, a hatalmas sebességkülönbségek, valamint a hibrid rendszerek általános működése jelenti, ami azonnali beavatkozást igényel.
Téves fókusz és technikai zsákutcák
Bernie Collins, a Sky Sports szakértője a szuzukai események után rávilágított arra, hogy az illetékesek jelenleg rossz irányból közelítik meg a problémát.
„Rengeteg vita zajlik a háttérben, és rendkívül bosszantó, hogy a figyelem nagyrészt az időmérős teljesítmény javítására irányul” – mondta a korábbi stratéga, majd hozzátette, hogy a változtatáshoz a körök alatti akkumulátortöltés mértékét kellene csökkenteni. „Ezzel leginkább a 2025-ös állapotokhoz térnénk vissza, ami ugyan lassítaná a tempót, de összességében talán mégsem lenne ideális megoldás.”
Alternatív mentőövként felmerült az üzemanyag-átfolyás mértékének növelése, így a belsőégésű motor hangsúlyosabb szerepet kaphatna a bonyolult hajtásláncon belül.
„Ez egy járható út lenne, miközben az erőforrás nagyobb teljesítményt tudna leadni” – fogalmazott a szakember, miközben egyértelművé tette, hogy ezzel eltűnnének a veszélyes tempókülönbségek a pályán. „Nem lenne szükség ennyi energia visszatöltésére, így sokkal közelebb kerülnénk a 2025-ben látott versenyzéshez.”
Kőkemény lobbiharc a háttérben
Egy ilyen drasztikus beavatkozás azonban azonnal felborítaná az erőviszonyokat, ráadásul komoly technikai akadályokba ütközne a paddockban.
„Az átfolyás módosítása rengeteg problémát szülne, hiszen a lépés teljesen eltérően érintené az egyes alakulatokat” – nyilatkozta Collins, utalva arra, hogy a különböző üzemanyagok miatt nem mindenki tudna élni a lehetőséggel. „Sokaknak a hűtőrendszere vagy a motorja nem bírná a terhelést, sőt, a versenytankjuk mérete sem lenne feltétlenül elegendő, tehát számtalan technikai gáttal nézünk szembe.”
Ezen a ponton válik igazán nehézzé az F1-es Bizottság dolga, hiszen az istállók kizárólag a saját érdekeiket tartják szem előtt a zárt ajtók mögött. Carlos Sainz már korábban is arra figyelmeztetett, hogy a pilóták valós aggályai könnyen elsikkadhatnak a politikai csatározások közepette.
„Természetesen mindenki biztonságosabb autókat és jobb versenyeket akar, ennek kellene az első helyen állnia” – értékelte a helyzetet Collins, majd rátért a sportág kíméletlen valóságára. „Azonban, ahogy arra Carlos is utalt, minden résztvevő a saját agendájával érkezik a tárgyalásokra, és pontosan tudják, hogy egy adott javaslat előnyt vagy hátrányt jelent számukra.”
A kialakult helyzetet látva Karun Chandhok is megerősítette egy külső, befolyásolhatatlan erő bevonásának fontosságát.
„Pontosan emiatt van szükség egy határozott, külső hangra a döntéshozatalban” – mondta a korábbi autóversenyző, aki szerint ez az egyetlen kiút a jelenlegi patthelyzetből. „Az FIA-nak és a Forma–1 vezetőségének kellene lennie ennek a független, semleges erőnek, amely elég bátor ahhoz, hogy keresztülvigye a szükséges ötleteket.”