Itt állítsd be, hogy a motorsport.hu hírei elsők között jelenjenek meg a keresőben.

Követett forrás beállítása
Negyvenöt év szünet után tér vissza Madridba a Forma–1, ahol egy igazán szokatlan nyomvonalú hibrid pálya debütál.

Egy óriási tempójú, 340 km/óra becsült végsebességű és 22 kanyart számláló nyomvonalon csapnak össze a pilóták a Spanyol Nagydíjon. A Madridban felépített MadRing a felújított városi utcák és a kifejezetten erre a célra emelt állandó szektorok ötvözésével próbálja elkerülni a hagyományos utcai helyszínekre jellemző lassú ritmussal járó stigmát.

A 5,47 kilométeres aszfaltcsík leglátványosabb elemének a La Monumental elnevezésű 12-es kanyar ígérkezik. A versenynaptár leghosszabb döntött kanyarja 547 méteren keresztül halad, miközben a dőlésszöge eléri a 24 százalékot, így a pilóták megközelítőleg hat másodpercen át tartó, komoly oldalirányú terhelést kapnak a nyakukra.

Kíméletlen féktávok és szintkülönbségek

A pálya nem csupán a szokatlan dőlésszögével teszi próbára az abroncsokat és a futóműveket. A leghosszabb egyenesben ugyanis a mezőny tagjai átléphetik a 340 km/órás sebességet is, ahonnan az 5-ös kanyar előtt egészen 80 km/órára kell lassítaniuk. Ez a pont komoly előzési lehetőséget kínál, ám a fékek túlmelegedése és az első kerekek blokkolása komoly veszélyt jelent.

A versenyzők dolgát a Subida de las Cárcavas elnevezésű szektor is nehezíti, ahol a nyomvonal eléri a legmagasabb pontját. A szintkülönbség itt meghaladja a 26 métert, az emelkedő meredeksége pedig eléri a 8 százalékot, ami a beláthatatlan kanyarokkal kombinálva könnyen megtréfálhatja az autó hátuljának stabilitását.

Carlos Sainz már kipróbálhatta a frissen leaszfaltozott nyomvonalat, és lelkesen nyilatkozott a tapasztalatairól.

„Fantasztikus ez a nyomvonal, itt aztán tényleg kihozhatjuk a maximumot egy Forma–1-es autóból” – fogalmazott a spanyol pilóta.

Technikai kihívás az IFEMA csarnokai között

A kört a Valdebebas gyors kanyarkombinációja, valamint az M-11-es út alatti alagúton való áthaladás teszi még összetettebbé. A pálya az IFEMA kiállítási csarnokai között kanyarogva éri el az utolsó nehéz féktávot jelentő 20-as kanyart, mielőtt a pilóták ráfordulnának a célegyenesre.

A mérnökök számára a legnagyobb fejtörést a légellenállás és a leszorítóerő tökéletes egyensúlyának megtalálása jelenti majd. A túl kis szárnyállás kedvező végsebességet biztosít az egyenesekben, azonban a 4-es kanyarban és a döntött szektorban kíméletlenül elhasználhatja az abroncsokat.

Hozzászólok