-crop-1600x900_1600x900.jpg)
Helmut Marko évtizedeken át formálta a Red Bull juniorprogramját, és közben számtalan fiatal tehetséget látott felemelkedni – vagy éppen eltűnni. Az osztrák szakember azonban azt állítja, egyvalami minden szerződtetésnél közös volt: csak akkor mondott igent, ha belülről is biztos volt a döntésében.
„Soha nem szerződtettem olyan fiatalt, akiről ne hittem volna, hogy mindent képes feláldozni a céljaiért” – mondta az osztrák Die Zeitnek. Hozzátette, mindig személyesen figyelte a versenyzőket a pálya mellett, majd a megérzéseire hallgatott, és csak ezután döntött a jövőjükről.
Ma már a szimulátorok és az adatelemzés uralják a kiválasztási folyamatot, Marko szerint azonban ez legfeljebb megerősíti azt, amit korábban ösztönből érzett. „A mostani tesztek eredményei az esetek 99 százalékában visszaigazolják az első benyomásomat” – fogalmazott.
Nem csak a köridő számít
A tehetség önmagában sosem volt elég. Marko hangsúlyozta, a karakter legalább ennyire fontos, hiszen egy fiatal versenyző felépítése hosszú évekbe és komoly pénzbe kerül. „Egy junior többéves támogatása akár hárommillió euróba is kerülhet, amit gyakran a szülők fizetnek ki a 13 éves gyerekük miatt” – mondta.
Éppen ezért mindig arra volt kíváncsi, hogy a fiatalok tisztában vannak‑e azzal, milyen kockázatot vállal a családjuk. „Tudni akartam, érzik‑e a felelősséget, amikor a szüleik eladósodnak, sőt néha még a házukat is fedezetként ajánlják fel miattuk” – tette hozzá.
Vettel dühös volt a győzelmek után
Sebastian Vettel és Max Verstappen pályafutása külön fejezet a Red Bull történetében, hiszen mindketten négy-négy világbajnoki címet nyertek a csapattal, és egy-egy korszakot határoztak meg a Forma–1-ben.
Vettelnél a számok önmagukért beszéltek: 2004-ben húsz futamból tizennyolcat megnyert a Forma BMW-ben. Markót mégsem pusztán ez győzte meg. „Az maradt meg bennem, hogy bosszús volt a két elveszített verseny miatt. Nem az ünneplés érdekelte, hanem hogy miért nem lett húszból húsz. Ez a fékezhetetlen akarat azonnal szemet szúrt” – idézte fel.
Verstappen, mint egy kész profi tinédzserként
Max Verstappen egészen más benyomást keltett benne. „Azt éreztem, hogy egy 15 éves testében egy 25 éves gondolkodása van” – mondta Marko, aki szerint a holland már nagyon fiatalon pontosan tudta, mit akar.
Ebben komoly szerepe volt édesapjának, Jos Verstappennek, aki kőkemény módszerekkel nevelte fiát. A paddockban máig legendaként emlegetik, hogy egy baleset után egy benzinkútnál hagyta ott Maxot, hogy megtanulja a leckét. Marko elismeri, ez a nevelési stílus „a határon mozgott”, ugyanakkor tagadhatatlanul eredményes volt.
„Milánó közelében, a Garda-tó felé két gokartpálya is van, ott addig kellett köröznie, amíg elkékültek az ujjai. Nem számított, hogy tíz fok van vagy esik az eső” – mesélte. Szerinte ennek ma is látszik a hozadéka: „Ha Max esős pályára hajt, azonnal két másodperccel gyorsabb a többieknél.”
Marko számára tehát nem pusztán a nyers tempó a döntő, hanem az a belső tűz, amely hosszú távon is győztessé tesz egy versenyzőt – akár egy teljes korszakon át.