Mick Schumacher túlélt egy falazást a hajrában, végül a legjobb újoncként zárt az indianapolisi 500 mérföldes viadalon. A német pilóta a futam első felében tudatosan óvatos taktikát választott, miközben több rutinos róka is saját hibájából esett ki a legendás versenyen.
A kétszáz körös megmérettetés leintésekor a tizennyolcadik helyen rangsorolták, amivel 103 év után ő lett az első német, aki meglátta a kockás zászlót ezen a viadalon. Ezzel a teljesítménnyel három csapattársából kettőt is maga mögé utasított.
Sokan kritizálták a túlságosan visszafogott kezdés miatt, ő maga azonban pontosan így tervezte felépíteni a napot.
„A rajtnál talán egy kicsit túlságosan is lazára vettem a figurát, emiatt jobbról és balról is elmentek mellettem. Mindenki arra figyelmeztetett, hogy ez egy rendkívül hosszú verseny, ezért a legfontosabb a pályán maradás, mi pedig pontosan ehhez tartottuk magunkat” – fogalmazott Schumacher.
„A csapat tökéletes munkát végzett, a bokszkiállások hibátlanok voltak. A futam közben végrehajtott módosítások rendre javítottak az egyensúlyon, ezáltal egyre jobban éreztem az autót.”
A táv második felében egyre agresszívebbé vált, visszavette a körét Felix Rosenqvisttől, illetve Pato O'Wardtól is, majd folyamatosan zárkózott fel. A lendületet az utolsó előtti újraindításnál történt falérintés törte meg, ám az autó egyben maradt.
„Hányan mondhatják el magukról, hogy egy falazás után befejezték az Indy 500-at? Összességében elégedett lehetek, hiszen az ember persze mindig előrébb akar végezni, ám a rajtpozíciónkat és a történteket elnézve nincs okunk a panaszra” – mondta a német versenyző.
Lenyűgözte a legendás viadal
A korábban a Forma–1-et és a Le Mans-i 24 órást is megjáró pilóta általában csak egy újabb feladatként tekint a kiemelkedő eseményekre, az indianapolisi atmoszféra azonban őt is magával ragadta.
„Most már megértettem, miért hívják ezt a versenyzés legnagyobb látványosságának, hiszen ez valami egészen őrületes dolog. Hihetetlen érzés a részének lenni, teljesen magával ragadott a hangulat. A leintésnél elképesztő csata zajlott Felix és David között, amihez gratulálok nekik, most viszont leginkább arra vágyom, hogy lepihenjek egy kicsit feldolgozni az élményeket.”
Csalódottság a csapattársaknál
Miközben Schumacher pozitívan értékelte a napot, a házon belüli riválisok, Graham Rahal és Louis Foster körhátrányban értek célba. A két pilóta a némettel ellentétben nem tudta visszavenni a körét a hajrában, így esetükben komoly frusztráció kísérte a leintést.
„Csalódást keltő nap volt, mivel egyetlen pillanatban sem volt meg a kellő tempónk. Az autó már az első körökben sem érződött jónak, teljesen máshogy viselkedett, mint pénteken, amit egyszerűen nem értek. Nem tudtam elég közel autózni a többiekhez ahhoz, hogy bármit is kezdjek velük, ezért sokkal kiszámíthatóbbá kell tennünk a technikát” – értékelt Rahal.
Foster hasonló problémákkal küzdött, elmondása szerint a futam nagy részében csak a túlélésre játszott.
„Amikor sárga zászlós fázis volt, próbáltam nyomni neki, ám az autó túlkormányzottá és bizonytalanná vált. Csapatként ez egyértelműen csalódás, a tapasztalatokat viszont fel fogjuk használni a jövő évi előrelépéshez.”
A tizedik helyen befutó Takuma Sato egy eltérő stratégiának köszönhetően zárt a legjobb tízben, ám a tempóval ő sem volt kibékülve. A japán pilóta a forgalomban folyamatosan pozíciókat veszített, az utolsó előtti újraindítást pedig rendkívül zavarosnak nevezte.
„Minden összetorlódott, nekem pedig már a zöld zászló előtt a fékbe kellett taposnom, miközben sorra mentek el mellettem. Meg is lepett, hogy a versenyirányítás nem vizsgált ki senkit kiugrás miatt” – zárta gondolatait Sato.