A Forma–1 négyszeres világbajnoka már régóta dédelgette az álmát, hogy rajthoz álljon egy ekkora kihíváson, hiszen aktív évei után is folyamatosan ügyelt a fizikumára. Rengeteget kerékpározott és futott az elmúlt időszakban, így úgy érezte, eljött a tökéletes pillanat a megmérettetésre. Nem csupán a táv egyszerű teljesítését tűzte ki célul, ugyanis egy meglehetősen ambiciózus időeredményt is meghatározott magának.
„Nagyon szerettem volna már lefutni egy maratont, és a megfelelő alapjaim is megvoltak hozzá” – nyilatkozta a BBC-nek a német legenda, majd hozzátette, hogy a három órán belüli célba érés lebegett a szeme előtt. Ezt végül tökéletesen sikerült megvalósítania, sőt, a 2 óra 59 perc 8 másodperces idejével maximálisan elégedett lehet, hiszen rögtön az első próbálkozásra átlépte az általa felállított álomhatárt.
Nehéz percek a brit fővárosban
A fantasztikus eredmény eléréséig azonban rögös út vezetett London utcáin. Mivel életében először vállalkozott egy ilyen szintű utcai futóversenyre, a saját bevallása szerint is borzasztóan hosszúnak tűnt a menetelés, ráadásul az elején még egyáltalán nem tudta, miként reagál majd a teste a brutális terhelésre. A legnehezebb pillanat a Tower Bridge második érintésénél érkezett el számára, miközben ráeszmélt, hogy még mindig rengeteg kilométer van hátra a célvonalig.
Ebben a kritikus fázisban a szurkolók és a többi futó lendítette át a mélyponton. „Elképesztő volt látni azt a rengeteg embert az útvonal mentén, ráadásul mindenkin a puszta öröm látszódott” – fogalmazott, miközben elárulta, hogy szinte sosem maradt egyedül a pályán, szorosan együtt haladt a különböző bolyokkal, és csak elvétve szakadt le a csoportokról.
A hangulat is lenyűgözte a német klasszist, aki élvezte az emberpróbáló feladat minden másodpercét. „A publikum forró atmoszférát teremtett és ez rengeteget segített a nehéz percekben, jelenleg is hihetetlenül izgatott vagyok, egyúttal hatalmas a boldogságom, hogy sikeresen beértem a célba” – értékelte a különleges kalandot az egykori autóversenyző.