A 2026 márciusának végével záruló pénzügyi évre a Honda már nem nyereséget, hanem jelentős veszteséget valószínűsít, ami éles fordulat a korábbi előrejelzéshez képest. A japán gyártó 420 és 690 milliárd jen közötti nettó mínusszal számol, ami legfeljebb nagyjából 3,7 milliárd eurónak felel meg.
Ez különösen annak fényében meglepő, hogy a vállalat korábban még 300 milliárd jenes profitot várt az adott üzleti évre. A működési eredmény szintjén is romlott a kép, ugyanis a korábban prognosztizált 550 milliárd jenes üzemi nyereség helyett most 270 és 570 milliárd jen közötti veszteség lehet a mérlegben.
Vezetői fizetéscsökkentés és belső megszorítások
A negatív kilátások miatt a menedzsment kénytelen volt belső intézkedéseket bevezetni. A 2026-os pénzügyi évben a vezérigazgató és az alelnök három hónapon keresztül 30 százalékkal alacsonyabb havi javadalmazást kap, ami egyértelmű jelzés arra, hogy a vezetés is részt vállal a terhek viseléséből.
A lépés a szélesebb körű racionalizálási program része, amelynek célja a költségek féken tartása és a pénzügyi stabilitás helyreállítása egy kiszámíthatatlan globális környezetben.
Megtorpan az elektromos offenzíva
A pénzügyi korrekció nemcsak a számokban, hanem a termékstratégiában is érezhető. A Honda megerősítette, hogy három, kifejezetten az észak-amerikai piacra szánt elektromos modell fejlesztését leállítja. Emellett az évtized végéig tervezett villanyautós beruházási keretet is csökkenti.
A korábban 10 000 milliárd jenre tervezett befektetési összeg 7 000 milliárd jenre mérséklődik 2030-ig. Ez 3 000 milliárd jenes visszavágást jelent, ami jól mutatja, hogy a vállalat óvatosabb pályára állítja az elektromos átállást.
A globális értékesítési mixre vonatkozó célok is módosulnak. A Honda korábban azt tervezte, hogy 2030-ra a modellpaletta 30 százalékát tisztán elektromos járművek adják majd, most azonban már csak körülbelül 20 százalékos aránnyal számol.
Lassuló kereslet és szabályozási bizonytalanság
A döntések mögött több, egymást erősítő tényező áll. Világszerte mérséklődött a teljesen elektromos autók iránti kereslet növekedési üteme, ami óvatosabb gyártói stratégiát indokol. Az Egyesült Államokban ráadásul változó szabályozási környezet alakult ki, ugyanis felmerültek új importvámok, bizonyos adókedvezményeket kivezethetnek, és lazulhatnak a fosszilis üzemanyagokra vonatkozó előírások.
Ázsiában közben egyre élesebb a verseny, főként Kínában, ahol a helyi gyártók agresszív árpolitikája és technológiai fejlődése komoly nyomást gyakorol a nemzetközi szereplőkre. Nem zárható ki, hogy a Hondának egyes kínai befektetéseit is le kell értékelnie.
A hosszú távú cél változatlan
A rövid és középtávú korrekciók ellenére a Honda nem hátrál ki a teljes villamosítási stratégiából. A vállalat továbbra is kitart amellett a cél mellett, hogy 2040-re kizárólag zéró emissziós modelleket értékesítsen világszerte, összhangban az öt évvel ezelőtt bejelentett dekarbonizációs vállalásokkal.
A mostani lépések inkább a tempó újragondolását jelentik, nem pedig irányváltást. A Honda a következő években a kereslet alakulását és a nemzetközi szabályozási környezet változásait figyelve alakítja majd tovább az elektromos átállás menetrendjét, miközben igyekszik stabilizálni pénzügyi helyzetét egy egyre összetettebb globális autóipari térben.