A jövő évben debütáló, Lamborghini Temerario alapjaira épülő, 1001 lóerős Audi Nuvolari szupersportautó alaposan felbolygatja a kedélyeket, ám a patinás név nem most szerepel először az ingolstadti márka történetében. Huszonkét évvel ezelőtt már létezett egy Audi, amely ugyanezt a nevet viselte, ráadásul azt a modellt is olasz tervezők álmodták meg, és szintén olasz technika dolgozott benne.
A sportautó története szorosan kapcsolódik a franciaországi Le Mans-hoz, ahol 2003 júniusában a nagyközönség előtt is megtette az első köröket. A volán mögött a ralilegenda, Michèle Mouton ült, míg a navigátorülésben Walter de Silva, a tervezőcsapat társalapítója és az Audi akkori dizájnfőnöke kapott helyet.
Az autó elnevezésével a gyártó Tazio Nuvolari előtt tisztelgett, aki hetven évvel korábban, 1933-ban aratott győzelmet a legendás 24 órás Le Mans-i futamon, később pedig az Auto Union versenyzőjeként írt sporttörténelmet. A különleges kupé a Genfi Autószalonon tartott statikus premierje után érkezett a francia aszfaltcsíkra, ahol a Pikes Peak quattro és a Le Mans quattro nevű koncepciók társaságában mutatkozott be.
Olasz dizájn és Lamborghini szív a lemezek alatt
A 2003-as Audi Nuvolari quattro tanulmányautó technikai alapját a Lamborghini Gallardóból származó, ötliteres, V10-es biturbó FSI erőforrás adta. A 600 lóerős teljesítményre és 750 Newtonméter nyomatékra képes motor az addigi legerősebb utcai aggregát volt, amelyet a német gyártó fejlesztett, a kupét pedig mindössze 4,1 másodperc alatt gyorsította fel álló helyzetből 100 km/órás sebességre.
AUDI
A 4800 milliméter hosszú, 1920 milliméter széles és 1410 milliméter magas karosszéria vonalvezetése a TT-re és az akkori A4-es modellre emlékeztetett. Bár a de Silva által tervezett, A4-es alapokra épülő A5-ös kupé csak 2007-ben került sorozatgyártásba, az jóval rövidebb volt a tanulmánynál, az ugyanebben az évben megjelenő B8-as generációjú A4 viszont több stíluselemet is átvett a Nuvolaritól.
Az alumíniumból készült, Audi Space Frame szerkezetű karosszéria kiemelkedő merevséget és kiváló teljesítmény-súly arányt biztosított az autónak. A hatalmas erőt egy hatfokozatú, kormányról is vezérelhető, Shift-by-Wire technológiás automata váltó juttatta el a Torsen-differenciálművel szerelt quattro összkerékhajtáshoz.
A tanulmányautó a világon az elsők között alkalmazott innovatív LED-es fényszórókat, amelyek később meghatározták a márka arculatát. A sportos kezelhetőséget és a kényelmet az állítható légrugózás mellett a négylengőkaros első, valamint a trapézlengőkaros hátsó felfüggesztés garantálta, miközben a kilencküllős kerekek mögött nagyméretű, perforált féktárcsák lapultak.