Szuzukába érve az akkor 25 éves Jégember már elveszítette a világbajnoki küzdelmet, hiszen két futammal a vége előtt 23 pontos hátrányban volt Fernando Alonsóval szemben, és akkoriban csak tíz pont járt a győztesnek.
Az egykörös időmérős rendszer pedig azt jelentette, hogy néhány élmenőnek az esővel is meg kellett küzdenie a kvalifikáció végefele. Räikkönen is köztük volt, a finn pedig 2:02,309-et futott, ami közel 16 másodperccel volt lassabb a leggyorsabb körnél. A helyzetét pedig csak tovább rontotta, hogy egy motorbüntetés miatt egyébként is tíz rajthelyes büntetés várt rá.
A pole-ból Ralf Schumacher kezdhetett a Toyotával, mellőle pedig Jenson Button jött a BAR-Hondával. Alonso csapattársa, Giancarlo Fisichella eközben a harmadik rajtkockát szerezte meg a másik Renault-ban, míg Alonso, Räikkönen és Juan Pablo Montoya csak a 16., 17. és 18. helyről várták a lámpák kialvását.
Az első körben Alonso profitált a legtöbbet, hiszen a spanyol nyolc helyet javított, míg Räikkönen ötöt. Montoya eközben Jacques Villeneuve-vel csatázott, de a fűre került és összetörte autóját, így számára hamar véget ért a viadal. Alonso ezek után jó 20 körre beragadt Michael Schumacher mögé, míg Räikkönen Felipe Massát, Antonio Pizzoniát és Villeneuve-öt is megelőzte.
Nem sokkal később aztán a Red Bull-os Christian Klien mellett is elment, így már Alonso mögött találta magát a hetedik helyen, mindezt a 14. körben. Bár akkoriban az autók még könnyebben tudták követni egymást, az előzés DRS hiányában így sem volt könnyű, így a hátulról rajtolóknak egyértelműen fel volt adva a lecke, hiába ültek jobb autóban.
Hat körrel később aztán Alonso máig emlékezetes módon előzte Schumachert a 130R külső ívén, de röviddel utána kiállt a bokszba, miközben Räikkönen elnyújtotta az etapját, majd a saját tankolása után a Renault spanyolja elé tért vissza. A McLaren pilótája egy elfékezés után aztán Schumachert is megelőzte, majd jött Button és Mark Webber.
A finn a második kiállások során utolsónak ejtette meg a szervizelést, és nyolc körrel a vége előtt 5,5 másodperces hátrányban tért vissza a versenyt vezető Fisichella mögé, hogy aztán négy körrel később már ott loholjon az olasz nyakában. A nyomást érzékelve Fisichella túl védekezve vette az utolsó sikánt az utolsó előtti körben, ami lehetőséget adott Räikkönennek, hogy a célegyenesben szélárnyékból megpróbálja az előzést.
Fisichella ugyan belülre húzódott, de ellenfele kegyetlenül kihasználta a helyzetet, és a külső íven elviharzott mellette. Räikkönen ezzel tehát a 17. pozícióból nyert futamot, és sokan ezt tartják a világbajnok legjobb F1-es versenyének, amivel talán nehéz is lenne vitatkozni.
„Úgy vélem, ez volt a valaha futott egyik legjobb futamom. Keményen kellett érte dolgozni, és nagyon jól éreztem magam” – mondta a leintés után. „Figyelembe véve, mennyi problémával szembesültünk ezen a hétvégén, fantasztikus érzés győzelemmel zárni. Annyira keményen nyomtam, amennyire csak tudtam, az autó pedig egyre jobb és jobb lett.”
„A második kiállásom után eleget tudtam közeledni Fisichellához, hogy megpróbálhassam, és meg is tettem. Az utolsó körben az első kanyarhoz érve elmentem mellette, és ez egy olyan lehetőség volt, amelyet muszáj volt megragadnod.”
-crop-1200x800_640x427.jpg)