Vannak pillanatok, amelyek örökre bevésődnek egy versenyző emlékezetébe. Fernando Alonso számára az egyik ilyen éjszaka 2010-ben, Abu-Dzabiban történt, amikor világbajnoki esélyesként érkezett az idényzáró futamra. Az Aston Martin által közölt interjúban a spanyol pilóta kendőzetlen őszinteséggel beszélt pályafutása egyik legmeghatározóbb momentumáról.
"A 2010-es szezon jelentette számomra mentálisan a legnagyobb kihívást. Rendkívül vékony választóvonal húzódik a nagyság és a totális kudarc között" – fogalmazott a kétszeres világbajnok.
Az aszturiai versenyző felidézte, hogyan rekedt a Ferrari stratégiai hibája miatt több körön át Vitalij Petrov mögött, miután a csapat Mark Webbert tekintette fő riválisnak. Ez a helyzet végül Sebastian Vettel malmára hajtotta a vizet, aki megszerezte első világbajnoki címét. "Karnyújtásnyira voltunk a világbajnokságtól Abu-Dzabiban. Nem sikerült, és ez életem mélypontjai közé tartozik. Az ember ilyenkor visszaforgatná az időt 24 órával, hogy másként cselekedjen. Elképesztő érzés, amikor másfél óra, mindössze 57 kör alatt csúszik ki a kezedből egy világbajnoki cím" – nyilatkozta az Aston Martin versenyzője.
A csalódottság azonban nem tartott örökké. "Az ilyen sötét pillanatokon túl kell lépni, legyen szó egy hétről, két óráról vagy három napról. Nekem nagyjából 16 órára volt szükségem. Hétfő reggel ébredtem fel, kedden pedig már Pirelli-teszten voltam. Ez a teszt jelentette számomra az újrakezdést" – emlékezett vissza.
A veterán pilóta elárulta, hogy bár a pillanat hevében minden katasztrofálisnak tűnik, az idő segít helyretenni a dolgokat. "Minden sokkal gyorsabban történik, mint ahogy azt az ember gondolná. Abban a pillanatban úgy érzed, hogy vége a világnak, de 16 óra múlva felkel a nap, és új nap kezdődik."
Több mint két évtizedes Forma–1-es pályafutása távlatából Alonso azt vallja, semmit sem változtatna meg ebből az epizódból. "Ha bármin is változtatnék, talán most nem lennék itt, és nem lennék az, aki vagyok. Nyilván ha lenne egy kristálygömb, könnyű lenne más csapatokat választani és több bajnoki címet nyerni, de elégedett vagyok. Minden döntésemnek, hibámnak és sikeremnek megvolt az oka."
Ami kezdetben karrierje mélypontjának tűnt, végül a kitartás és a mentális erő próbájává vált, bizonyítva, hogy a Forma–1-ben, akárcsak az életben, a legnagyobb csalódások vezethetnek a legnagyszerűbb eredményekhez.