Lando Norris 2025-ös világbajnoki címe és az abu-dzabi szezonzáró után hivatalosan is lezárult a 2022-ben életbe lépett ground effect korszak, így elérkezett az idő az értékelésre. A három évvel ezelőtt bevezetett szabályrendszer célja az volt, hogy javítsa az előzési lehetőségeket, közelebb hozza egymáshoz az autókat, és hosszú távon fenntarthatóbbá tegye a sportágat – nemcsak technikai, hanem pénzügyi szempontból is.
Az FIA technikai vezetője, Nikolas Tombazis szerint a változások összességében pozitív irányba mozdították el a Forma–1-et, de több területen is elmaradtak a várakozásoktól.
„Úgy gondolom, hogy a legtöbb célkitűzésünk irányába sikerült jelentős lépést tenni, de nem állítanám, hogy minden tekintetben teljes sikert arattunk. Nem adnám magunknak az ötöst, inkább egy négyes vagy hármas járna” – fogalmazott.
Ami egyértelműen jól működött, az a költségplafon bevezetése, amely Tombazis szerint bár rendkívül összetetté tette a szabályozást, mégis stabilabbá és egészségesebbé tette a sportág működését. „Ma már szinte elképzelhetetlennek tűnik, hogy valaha pénzügyi szabályozás nélkül működött a Forma–1” – mondta ezzel kapcsolatban.
Ami viszont a versenyzés minőségét illeti, ott már árnyaltabb a kép. Tombazis szerint az új szabályok első évében, 2022-ben, majd részben 2023-ban is valóban javult a helyzet, és az autók közelebb tudtak maradni egymáshoz, de ez a tendencia később visszafordult.
„Technikai szempontból volt egy időszak, amikor valóban könnyebben tudták követni egymást az autók. De még így sem mondhatjuk, hogy hibátlanul működött minden. Nem feltétlenül kiskapukról van szó, inkább arról, hogy bizonyos területeken túl sok szabadságot adtak a szabályok, és a csapatok ezt kihasználva olyan megoldásokat találtak, amelyek újra megnövelték a turbulens levegőt” – magyarázta.
Konkrét példát is említett: „A legfontosabb talán az első szárny véglezáró eleme volt. Eredetileg azt szerettük volna, hogy ezek jobban befelé hajoljanak, de a szabályozás nem volt elég szigorú, így a csapatok úgy alakították ki, hogy nagyobb szélárnyékot generáljanak, mint amit eredetileg terveztünk.”
Emellett a fékdobok és a padlólemez szélei is olyan területek voltak, ahol a vártnál eltérőbb megoldások születtek, és ezek mind hozzájárultak ahhoz, hogy az autók egyre nehezebben tudják követni egymást – ellentétben azzal, amit a szabályalkotók eredetileg szerettek volna.
Arra a kérdésre, hogy az FIA fontolóra vette-e a szabályok módosítását a ciklus közben, Tombazis elmondta, hogy ez valóban felmerült, de nem volt meg hozzá a szükséges támogatás.
„Fontos megérteni, hogy ezek a problémák nem újkeletűek, már két éve is tisztában voltunk velük. Hogy miért nem változtattunk? Nos, próbálkoztunk, de nem kaptunk elég támogatást a csapatoktól. Egy ilyen szabályciklus alatt csak akkor lehet módosítani, ha a csapatok jelentős része beleegyezik – pusztán az FIA akarata ehhez nem elég” – hangsúlyozta.
A 2026-tól érkező új szabályrendszer kapcsán Tombazis optimistábban nyilatkozott, mivel az egyik fő fókuszpont ismét a turbulens levegő csökkentése lesz.
„Úgy gondoljuk, hogy az új szabályokkal javulni fog a helyzet, legalábbis a szándékunk ez. De az igazság az, hogy erről majd csak két év múlva tudunk érdemben beszélni. Akkor majd meglátjuk, valóban sikerült-e elérni, amit most remélünk – és talán akkor is tudunk még nevetni ezen” – zárta gondolatait.