A brazil hétvége az idény egyik legszűkebb hibahatárával érkezik, ugyanis a megviselt gumik, egyre érdesebb – helyenként még mindig hullámos – aszfalt, a kiszámíthatatlan időjárás, és a sprintformátum, amely alig hagy időt a finomhangolásra, könnyedén megnehezítheti a csapatok dolgát. Az agresszív taktikák és az eső rizikója együtt könnyen fordíthatják káoszba a 2025-ös Sao Pauló-i futamot.
Interlagos nem egyszerűen egy újabb állomás, ugyanis a pálya rendre átírja a papírformát. Elég felidézni, hogy Max Verstappen tavaly a tizenhetedikről kapaszkodott fel az első helyre, ritkán látható menetelést bemutatva a hétvége során.
A 2025-ös Brazil Nagydíjra a Pirelli 2024-hez képest óvatosabb irányt választott: a három legkeményebb keveréket hozza – C2 (kemény), C3 (közepes), C4 (lágy). Ez visszatérés a két évvel ezelőtti megközelítéshez, amely a gumiélettartam növelését célozza, és szélesebb stratégiai játékteret nyit a lágy számára; 2024-ben a lágy gyakorlatilag csak időmérőn volt életképes. Akkor az új, sima, de csúszós felület – sűrű buckázással – erősen megterhelte a palettát, a hátsó tengelyen jelentkező szemcsésedést felerősítve. Az eső aztán végleg felülírta a terveket: a versenyen a slickek szóhoz sem jutottak.
Egy év elteltével az aszfalt „beérett”, a tapadás nőtt, ugyanakkor a talajmozgásból fakadó egyenetlenségek megmaradtak. A pilóták és mérnökök számára ez összetett beállítási feladatot jelent, kicentizett hőmérsékleti tartományokkal és olyan autókkal, amelyek a határán billegnek a tapadásnak.
Interlagoson annak lesz komoly előnye, aki a pálya evolúcióját menet közben a legpontosabban olvassa. Ezt teszi még kiszámíthatatlanabbá a sprint, hiszen mindössze egyetlen szabadedzés áll rendelkezésre a kompromisszumok megtalálásához.
Ha a kopás a tavalyi mintát követi, ismét előkerülhetnek az agresszív kiállási forgatókönyvek, ugyanis száraz pályán is reális alternatívaként jelenhet meg a két kiállásos taktika. Az időjárás azonban továbbra is kulcstényező, hiszen Interlagosban az előrejelzések ritkán válnak be maradéktalanul, és az eső pillanatok alatt lottóvá alakíthatja a futamot.
A José Carlos Pace nevét viselő pálya gyors szakaszokat, ritmusváltásokat és döntött íveket fűz egy lendületes, balos körbe. A vonalvezetés nagyjából szimmetrikusan terheli az első és hátsó tengelyt, kedvez az előzéseknek, és nem ritkák a Safety Car- és VSC-szakaszok sem.
A naptárbeli pozíciója ráadásul kiszolgáltatja a hirtelen hőmérséklet- és csapadékingadozásoknak, így az esőgumik használata gyakori vendég. Ha a pálya felázik, a hibahatár néhány centire zsugorodik, és egy-egy megcsúszás könnyen nagy áramszünetet okozhat a mezőny ritmusában.