A Forma–1-es közvetítéseknek évekig elmaradhatatlan, ám annál bosszantóbb eleme volt a pályahatárok körüli folyamatos huzavona. Mindenki emlékszik még arra az időszakra, különösen a 2023-as szezonra, amikor a versenyirányítás egyszerűen belefulladt az ellenőrzésekbe. Az Osztrák Nagydíjon például volt olyan eset, amikor több mint ezer incidenst kellett volna átvizsgálni egyetlen futam alatt, ami emberileg lehetetlen küldetésnek bizonyult.
Azóta sok víz lefolyt a Dunán, és 2026-ra a Nemzetközi FIA eljutott oda, hogy a technológia szinte teljesen leveszi a terhet a sportfelügyelők válláról.
A megoldás kulcsa a Catapult vállalattal közösen fejlesztett RaceWatch platform, amelybe az elmúlt években folyamatosan integrálták az automatizált eszközöket. A rendszer mára odáig fejlődött, hogy képes önállóan, nagy pontossággal kiszűrni, ha egy autó átlépi a fehér vonalat. A statisztikák önmagukért beszélnek, a fejlesztéseknek köszönhetően ugyanis 95 százalékkal csökkent azoknak az eseteknek a száma, ahol emberi beavatkozásra van szükség a döntéshozatalhoz.
Az idei évre azonban a technológia szintet lépett. A korábban manuális, majd félautomata folyamat mostanra egy rendkívül összetett, mesterséges intelligenciával támogatott rendszerré vált, amely az „Every Car All Turns” (ECAT), azaz a „Minden autó, minden kanyarban” elnevezést kapta. A koncepció lényege már nem csupán a videóképek elemzése. A szoftver a beérkező adatok, a szektoridők és az ideális ívek összevetésével valós időben hoz létre egy „digitális ikertestvért” a pályán zajló eseményekről.
Chris Bentley, az FIA információs rendszerekért felelős stratégiai vezetője részletesen beszélt az újítások hátteréről.
„Az idei évre egy központosított kameravezérlő rendszeren dolgoztunk. Korábban a számítógépes látásrendszer minden egyes gépen külön futott: az adott gép GPU-ját használta, és nagyon erős GPU-ink vannak a virtuális gépek futtatásához, ami ideális a számítógépes látáshoz” – mondta a szakember, majd kitért arra, hogy ez a strukturális átalakítás milyen előnyökkel jár a gyakorlatban.
„Az új rendszer ehelyett egy központosított kameravezérlésen alapul majd. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy az összes távolságot egyetlen pontból határozzuk meg, de a szükséges számítási teljesítményt is eloszthatjuk” – tette hozzá Bentley. A technikai megvalósítás során a hálózat bármelyik gépét be tudják fogni a feladatra, így a feldolgozható adatmennyiség a korábbiak többszöröse lett.
A módszer egyik legérdekesebb újítása a geofencing, vagyis a virtuális kerítések alkalmazása. A rendszer már nem csak akkor riaszt, ha a kamera látja a vonalátlépést, hanem akkor is, ha az adatok gyanúsak. Ha egy versenyző letér az ideális ívről, a rendszer azonnal érzékeli az anomáliát.
Bentley szerint a kamerák szerepe ezzel némileg átalakul. „A kamera ezekben az esetekben kicsit másodlagossá válik, mert a pozicionálási adatoknál geofencinget fogunk használni. Azokat az időkéséseket, amelyekkel az autók bizonyos pozíciókba érkeznek, arra használjuk majd, hogy kiderítsük, hol hagyták el a pályát” – magyarázta a szakértő.
Az ECAT rendszer egy referenciaértékhez képest figyeli az autó viselkedését. Ha a jármű mozgása eltér a normálistól, például egy virtuálisan kijelölt zónába hajt, vagy a pályagörbéje nem illeszkedik az elvártakhoz, a RaceWatch riasztást küld.
„Hasonlóképpen vizsgáljuk az autó által követett ív változásait is, hiszen nyilvánvalóan van egy optimális ív, amelyet minden autó követ. Nagyon ritka, hogy ettől az ideális ívtől eltérjenek” – fogalmazott Bentley.
A csapatok számára is nagy könnyebbséget jelent az újítás, ugyanis a transzparencia jegyében 2026-tól az FIA közvetlenül megküldi az istállóknak a szabálysértésekről készült videófelvételeket. Ez véget vet a felesleges rádiózásnak és a vitáknak, hiszen a bizonyíték azonnal rendelkezésre áll. A csapatok így másodperceken belül értesülhetnek a vélt vagy valós szabálytalanságról, ami a stratégiai döntések szempontjából sem utolsó szempont.
„Ha egy autó letér az ideális ívről, potenciálisan nagyobb távolságot tesz meg. Ezáltal különbséget tudunk észlelni a szektoridőben, és visszamenőleg megérthetjük, hol hagyta el a pályát, vagy mi történt pontosan” – részletezte a működési elvet az FIA stratégiai vezetője.
A rendszer tehát a mikroszektorok időmérését és a videóanyagot egyesítve dolgozik. A cél az, hogy a szoftver magától mondja meg, mi történt, ne pedig az embereknek kelljen manuálisan keresgélniük a több száz órányi felvételben.
„Az ötlet az, hogy minden adatot felhasználjunk, a rendelkezésre álló videóanyaggal gazdagítsuk, és ezeket az elemeket nyomon kövessük, így a rendszer elmondja nekünk, mi történik, ahelyett, hogy manuálisan kellene keresnünk” – tette hozzá Bentley, aki szerint ez a technológia már a teljes 2025-ös évben tesztelés alatt állt, így idénre teljesen éretté vált a bevetésre.
Bár a technológia lenyűgöző, az emberi tényező nem tűnik el teljesen a Forma–1-ből. A végső döntést, különösen a büntetések (fekete-fehér zászló, időbüntetés) kiosztásánál továbbra is a versenybírók hozzák meg, de a munkájukat mostantól egy fáradhatatlan digitális asszisztens segíti, amely a pálya minden pontját figyeli, még ott is, ahol a kamera nem lát mindent.