A Forma–1 jövőjét meghatározó új kormányzási megállapodás született az FIA, valamint a sportág kereskedelmi jogait birtokló FOM között, amely a 2026 és 2030 közötti időszakra vonatkozik. Az egyezség a márciusban, az Ausztrál Nagydíj előtt aláírt kereskedelmi szerződés mellé csatlakozik, és mostantól együtt alkotják a Concorde-szerződés második felvonását.
A megállapodást hivatalosan Taskentben, az FIA éves közgyűlésének keretében jelentették be, ahol pénteken tartották az FIA díjátadóját, valamint újraválasztották Mohammed bin Szulajmot a szövetség elnökének.
A tárgyalások elhúzódása jól mutatja, hogy a kormányzási megállapodás összetettebb kérdéseket szabályoz, mint a korábban aláírt kereskedelmi egyezség, hiszen ebben az FIA is közvetlenül érintett. Többek között az F1 Bizottság szavazási struktúráját, a csapatok által fizetendő nevezési díjakat, az FIA hatáskörének pontos kereteit és egyéb szervezési részleteket is rögzít.
A Forma–1 vezérigazgatója, Stefano Domenicali szerint a megállapodás fontos mérföldkő a sportág fejlődése szempontjából.
„Ez az egyezség biztosítja, hogy a Forma–1 továbbra is a lehető legjobb helyzetből folytathassa globális növekedését. Köszönet illeti az FIA elnökét, Mohammed bin Szulajmot, valamint az összes csapatot az együttműködésért és az elkötelezettségért, amelyet a sportág jövőjének érdekében tanúsítottak” – fogalmazott Domenicali.
Kevesebb csapat szavazata is elég lesz a szabályváltozásokhoz
A Motorsport.com információi szerint az egyik legfontosabb változás az F1 Bizottság szavazási rendjét érinti. A jövőben, 2026-tól kezdődően már négy csapat (plusz az FIA és a FOM) szavazata is elegendő lesz az egyszerű többséghez – szemben a jelenlegi hattal –, míg a minősített többséghez hat voksra lesz szükség a korábbi nyolc helyett. Ez a módosítás gyakorlatilag megnöveli az FIA és a FOM befolyását a szabályalkotásban, és stabilabb alapot teremthet a szükséges változtatások gyorsabb bevezetéséhez.
Átalakul a nevezési díjrendszer, az FIA is megerősödhet
A megállapodás részeként a csapatok által fizetett nevezési díjak rendszere is jelentősen átalakul. Eddig a csapatok egy fix összeg mellett az előző szezonban szerzett pontjaik alapján fizettek, ami a bajnokság élén álló alakulatok, például a 2023-as Red Bull esetében aránytalanul magas költséget jelentett, míg a sereghajtók jóval kevesebbet fizettek.
Az új rendszer ezzel szemben egy progresszív skála alapján a konstruktőri tabella végső sorrendjéhez köti a díjakat. A középmezőny csapatai így évente több millió dollárral többet fizetnek majd, és összességében körülbelül 15 millió dollárral nő az FIA bevétele. Ez az összeg az FIA működésének professzionalizálását szolgálja majd, beleértve a versenybírók, a pályabírók és más, a futamok lebonyolításában részt vevő szakemberek munkájának támogatását.
Egy csapatvezető így fogalmazott az Autosportnak: „Alapvetően örülünk annak, hogy strukturáltabban és igazságosabban osztjuk el a terheket, de cserébe azt várjuk, hogy ez a pénz valóban a szolgáltatások fejlesztésére, a professzionalizálásra és hasonlókra menjen.”
Bin Szulajm elnök megerősítette, hogy az új bevételeket célzottan használják majd fel. „Ez a megállapodás lehetővé teszi számunkra, hogy tovább korszerűsítsük szabályozási, technológiai és operatív kapacitásainkat – beleértve a versenyigazgatók, hivatalos személyek és több ezer önkéntes munkájának támogatását, akik nélkül nem létezhetne egyetlen nagydíj sem” – mondta pénteken, hozzátéve, hogy a Forma–1-nek továbbra is a technológiai innováció élvonalában kell maradnia, és példát kell mutatnia a globális sportvilág számára.
Kötelező FIA-logó, új szerep a sprintversenyeknek?
A 2026-os szabályzat új A szekciója előírja, hogy minden F1-es autón kötelezően meg kell jeleníteni az FIA logóját. A szabály pontosan meghatározza, hogy a logónak legalább 75 mm magasnak kell lennie, és az autó orrán, vagy annak oldalán, jól látható helyen kell elhelyezkednie.
A megállapodás emellett az FIA láthatóságát is növeli a paddockban, és új lehetőségeket nyithat a sprintversenyek számának emelésére is. Korábban bin Szulajm óvatos volt a hatnál több sprinthétvége engedélyezésével, elsősorban az FIA személyzetének terhelésére és költségeire hivatkozva. Ugyanakkor a FOM már korábban jelezte, hogy szeretné elérni, hogy legkésőbb 2027-től már kétszámjegyűre nőjön a sprintversenyek száma. A sprintformátum ugyanis a promóterek és a kereskedelmi partnerek szempontjából egyértelműen pozitív hatással bír, így a sportág pénzügyi növekedését is elősegíti.
Most, hogy az FIA megnövelt bevételekből gazdálkodhat, és a logisztikai költségek egy részét is fedezni tudja, megnyílhat az út a sprintprogram bővítése előtt. A sportág vezetése abban bízik, hogy az új struktúra nemcsak a szabályalkotást teszi gördülékenyebbé, hanem az FIA működését is kiszámíthatóbbá és professzionálisabbá formálja.
Az új Concorde-megállapodás tehát nem csupán pénzügyi és szabályozási kérdésekben hoz változást, hanem hosszú távon a Forma–1 működésének alapjait is újrarajzolja. A cél világos: egy még hatékonyabban irányított, modern és globálisan versenyképes sportág építése, amelyben minden szereplő – a csapatoktól az FIA-n át a nézőkig – nyertesként kerülhet ki.