Lewis Hamilton barcelonai győzelme nemcsak a Ferrari idei szezonjának eddigi legnagyobb eredménye volt, hanem belülről nézve is meglepetést hozott. Olasz sajtóértesülések szerint a maranellói istálló saját előrejelzéseinél is erősebb teljesítményt rakott össze a brit, vagyis olyan szintet ért el, amellyel a csapat sem feltétlenül számolt.
Ez különösen annak fényében nagy fordulat, hogy a hétvége előtt sokan már a Mercedest tartották a mezőny viszonyítási pontjának. Andrea Kimi Antonelli monacói sikere után úgy tűnt, a német csapat áll a legjobban, miközben a Ferrari inkább elszalasztott lehetőségként tekinthetett az előző versenyre egy olyan pályán, amely papíron jól illett az SF-26 karakteréhez.
Barcelonában viszont egyik pillanatról a másikra megváltozott a kép. A Ferrari átfogó fejlesztési csomaggal érkezett, Hamilton pedig közel hibátlan hétvégét teljesített, így a csapat nemcsak futamgyőzelemmel távozott, hanem azzal is, hogy újra komolyan kell venni a világbajnoki harcban.
Többet hozott ki az autóból, mint amit vártak
A Ferrari az új elemekben bízott, a saját szimulációi mégis visszafogottabb képet mutattak. Az olasz beszámolók szerint a harmadik szabadedzés adatai alapján a csapat úgy kalkulált, hogy egy körön továbbra is két-három tizedmásodperc lehet a hátránya a Mercedeshez képest, ezért a pole-ra inkább George Russellt és Antonellit tartották esélyesnek.
Hamilton erre az egyik legerősebb időmérőjével válaszolt az utóbbi időből. Az első sorba vitte a Ferrarit, és mindössze 0,064 másodperccel maradt el Russell pole-idejétől, ráadásul ő lett az első az idei szezonban, aki azonos körülmények között meg tudta előzni Antonellit.
A teljesítmény azért is volt erős, mert a brit felkészülése nem a megszokott mederben zajlott. A harmadik szabadedzés után rövid időre elhagyta a pályát, majd felfrissülve tért vissza az időmérőre, és a döntés végül kifizetődőnek bizonyult.
A Ferrari ráadásul úgy került ilyen helyzetbe, hogy motorerőben továbbra sem számít a legerősebbek közé. A csapat belsőégésű erőforrását továbbra is a Mercedes és a Red Bull mögé sorolják, a jelenlegi becslések szerint pedig a maranellói csomag még mindig négy-hat százalékkal elmaradhat a rajtrács legerősebb motorjaitól.
Látszott is Barcelonában
Ez Barcelonában is jól látszott. A telemetria szerint Hamilton szinte minden egyenesben időt veszített Russellhez képest, mivel a Ferrari sem energia-leadásban, sem végsebesség közeli gyorsulásban nem tudta ugyanazt a szintet hozni, mint közvetlen riválisa.
A hiányzó tempót ezért a kanyarokban kellett visszahoznia, és ez sikerült is neki. A technikás részeken rendre gyorsabb volt, az SF-26 erős első tapadását és kiegyensúlyozott aerodinamikai működését kihasználva ott találta meg az időt, ahol a többiek kevésbé.
Több elemző arra is felhívta a figyelmet, hogy a 12-es kanyar csaknem padlógázas bevétele akár a pole-esélyébe is kerülhetett. Ha a Ferrari motorcsomagja közelebb lett volna a riválisokéhoz, Hamilton reálisabban támadhatta volna Russell legjobb körét.
A fejlesztések végre valóban működnek
A spanyol hétvége eddig a legtisztább bizonyíték arra, hogy a Ferrari fejlesztési programja kezd összeérni. Barcelonában az első szárnyhoz, a padlólemezhez, az oldaldobozokhoz és a légáramlás kezeléséhez is hozzányúltak, ezek együtt pedig érezhetően javították az SF-26 teljes aerodinamikai hatékonyságát.
Az eredmény egy olyan autó lett, amely nagy kanyarsebességet tudott produkálni, közben pedig a gumik kezelésében és a versenytempóban is előrelépett. Különösen a közepes tempójú kanyarokban látszott a változás, Hamilton ott rendszeresen időt talált mindkét Mercedeshez képest.
A riválisok oldaláról is érkezett elismerés. Lando Norris szerint a Ferrari mostanra akár a mezőny legerősebb autója lehet a kanyarokban, ami jól mutatja, mekkora tapadást tudott előállítani a csapat az egész hétvégén - foglalta össze a Scuderia Fans.
Egyre inkább összeáll a Ferrari
A fejlesztések mellé az is kellett, hogy a Ferrari egyre jobban értse az autó működését és finomabban találja el a beállítási irányt. A barcelonai csomag így nem pusztán új alkatrészeket jelentett, hanem olyan teljesítményt szabadított fel, amely a szezon nagy részében még rejtve maradt.
Hamilton formájához az is hozzájárult, hogy egyre jobban érzi magát a Ferrari fékrendszerével. Miután az idény korábbi részében Carbone Industrie féktárcsákra váltott, fokozatosan visszatért az önbizalma féktávon, ami mindig is az egyik legerősebb területe volt.
Erre Nico Rosberg is kitért az értékelésekor. A korábbi világbajnok szerint Hamilton főleg a kanyarbejáratokon volt feltűnően erős, mivel újra és újra nagyobb sebességet vitt be a csúcspontokra, mint a riválisai.
Későbbi és agresszívebb fékezés
Ez a későbbi és agresszívebb fékezés sokat segített abban, hogy maximálisan kihasználja a fejlesztett kasztni erényeit, miközben az egyenesekben jelentkező hátrányát is ellensúlyozni tudta. A barcelonai hétvége így azt is megmutatta, hogy Hamilton megfelelő technikai háttérrel továbbra is képes élvonalbeli teljesítményre.
A Katalán Nagydíj talán legfontosabb üzenete mégsem maga az egyetlen győzelem, hanem az, hogy a Mercedes egyértelmű favorit státusza megingott. Barcelona előtt sokan kész tényként kezelték, hogy a két világbajnoki cím első számú esélyese a német csapat, most viszont ez már korántsem tűnik ennyire biztosnak.
A Ferrari jelenleg olyan autóval rendelkezik, amely az élmezőnyben tud harcolni, a fejlesztései működnek, Hamilton pedig egyre magabiztosabban vezeti a projektet. A barcelonai siker ezért nem egyszerű futamgyőzelemként maradhat emlékezetes, hanem olyan fordulópontként, amely teljesen új pályára tette a bajnoki küzdelmet.