Az osztrák versenyző-legendát 2012 szezonjának derekán nevezték ki a Mercedes nem-ügyvezető elnökévé, ahol rögtön meg is mutatta befolyását. Lauda meggyőző képessége döntő szerepet játszott Lewis Hamilton leigazolásában még ugyanebben az évben.
Hamilton a következő tizenkét szezonban a Forma-1 egyik legdominánsabb pilótájává vált a Mercedesnél, összesen hat világbajnoki címet nyerve 2014 és 2020 között. A kezdeti időszakban azonban éles rivalizálás bontakozott ki közte és gyermekkori barátja, Nico Rosberg között.
Hamilton és Rosberg rendszeresen konfliktusba kerültek egymással, hiszen mindketten az első helyet célozták meg a verseny végén. A német számára sajnálatos módon a hétszeres világbajnok többnyire felülkerekedett ezekben a küzdelmekben.
A feszültség gyakran tetőfokára hágott, ilyenkor Wolff rendszerint Laudához fordult segítségért, hogy az érzelmi töltést kivegye a helyzetből és objektív megoldást találjon.
Lauda 1986-os önéletrajza 2020-as újrakiadásának utószavában Kevin Eason gyűjtötte össze a háromszoros világbajnok utolsó éveiben elhangzott történeteket tanácsadói munkájáról.
Wolff is megosztotta tapasztalatait, elmondva, milyen egyedülálló tekintéllyel bírt Lauda a csapaton belül: „Olyan volt, mint a jó zsaru és a rossz zsaru játéka. Nekem szigorúnak kellett lennem, de Lewis tisztelte Nikit a teljesítményéért" - magyarázta.
„Lewis pontosan tudta, hogy Niki egy versenyző szemével nézi a dolgokat, ezért gyakran kértem tőle tanácsot arról, hogyan gondolkodik egy pilóta, mielőtt beültünk volna ezekre a nehéz tárgyalásokra."
„Nikinek olyan hitelessége volt, amit senki más nem tudott volna elhozni ezekre a megbeszélésekre. Lewis és Niki között különleges kapcsolat állt fenn, amiről sosem beszéltek nyíltan, de mindenki érezte a jelenlétét" - tette hozzá Wolff.