A Mogyoródon elért kiemelkedő eredményre kevesen számítottak a hétvége előtt, mivel a mezőnyben folyamatosan átrendeződnek az erőviszonyok. A felkészülés és a precíz lebonyolítás kulcsfontosságúnak bizonyult, a McLaren pedig olyan tempót mutatott, amelyre a riválisoknak nem volt válaszuk.
A wokingi istálló az utóbbi versenyeken nem tudta maximálisan kihasználni a csomagjában rejlő lehetőségeket, a fejlesztési üteme pedig elmaradt a közvetlen ellenfelektől. Június végén azonban az aerodinamikai tesztkorlátozások rendszere frissült, a módosított szabályok pedig plusz szélcsatornás órákat és több tesztelhető geometriát biztosítottak a csapatnak.
A brit mérnökök eredetileg a nyári szünet utáni Holland Nagydíjra tervezték a legújabb csomagot. A gyárban végzett megfeszített munkának köszönhetően azonban sikerült előrehozni a gyártást, így a módosítások már a mogyoródi fordulóra felkerültek az autókra.
Újraszabott padlólemez a stabilitásért
A fejlesztések egy része a pálya sajátos hűtési igényeihez igazodott, a nagyobb hányaduk viszont közvetlenül a nyers teljesítmény növelését szolgálta. A Formulatecnica elemzése szerint a legfontosabb változtatás a padlólemezt érintette, amelyen meghosszabbították a hosszanti külső függőleges terelőelemet.
A szakemberek egy belső függőleges terelőlapot is elhelyeztek, amely mintegy keretbe foglalja a három átformált kivágást. Az alul kivájt szerkezet célja a légáramlási turbulenciák határozott elkülönítése a tiszta áramlási zónáktól.
Aerodinamikai finomhangolás a hátsó tengelyen
A másik döntő módosítás a hátsó fékvezetékek környékén történt. Az itt elhelyezett légterelő elemek feladata a diffúzor mellett áramló zavaró örvények elsimítása, megakadályozva, hogy a padlólemez alatti alacsony nyomás beszívja azokat.
A mérnökök megduplázták az íves terelőlapot, amely így több különálló profilból áll. A megoldás jelentősen növeli a légáramlás stabilitását, egyúttal csökkenti az áramlás leválásának kockázatát a legkülönbözőbb vezetési körülmények között.
Ennek köszönhetően növelni tudták az alsó terelők dőlésszögét, jobb ellenőrzés alatt tartva a hátsó kerekek körüli turbulenciát. Az autó így a kanyarodás közben fellépő dőlés és legyezőmozgás során is sokkal kiszámíthatóbbá vált, szélesebb működési tartományban biztosítva a stabil leterhelőerőt a pilóták számára.