A Forma–1-ben mindenki figyeli a másikat, de nem mindegy, mit kezd azzal, amit lát. A McLaren főtervezője, Rob Marshall szerint a riválisok megoldásainak puszta átvétele önmagában kevés, az igazi különbséget az jelenti, ki mennyire érti meg a mögöttes gondolatot.
A szakember részletesen beszélt az új szabályciklus első tapasztalatairól, és arról is, miért meglepően sokszínű a mezőny annak ellenére, hogy papíron szigorúbb keretek között kell tervezni.
Szabályok, amelyek nem fojtották meg a kreativitást
Marshall emlékeztetett rá, hogy sokan túlságosan kötött rendszert vártak az új előírásoktól. „Azt gondoltuk, rendkívül előíró jellegű szabályrendszer jön. Régebben konkrét számok határozták meg, mekkora térfogatba férhet be az autó egy-egy eleme, most viszont bonyolult CAD-modellek írják le a kereteket. Amikor ránézel ezekre a ’legalitási dobozokra’, szinte úgy tűnik, mintha az autó megtervezné saját magát” – mondta.
A valóság azonban más képet mutatott. Az első versenyeken kiderült, hogy az istállók egészen eltérő irányokba indultak el. „Amikor megérkeztünk az első futamra, láttuk, mennyire különböző megoldások születtek. Szinte minden autón van valami, amire azt mondod: erre nem számítottunk.”
Példaként több riválist is említett. Az Audi oldaldoboz-kialakítása szerinte teljesen egyedi irányt képvisel, az Aston Martin hátsó felfüggesztési geometriája kifejezetten érdekes, elöl pedig szokatlan megoldásokat alkalmaznak, amelyek talán a McLaren tavalyi ötleteiből merítettek. A Ferrari hátsó szárnya szintén meglepetést okozott, sokan a szabályosságát is megkérdőjelezték, ám végül zöld utat kapott, ráadásul a kipufogó környékén is figyelemre méltó részleteket dolgoztak ki.
Marshall szerint még az első szárnyaknál is komoly a szórás, pedig sokan egységes megoldásra számítottak ezen a téren. Ez pedig előrevetíti, hogy a fejlesztési verseny kulcsterületeiről van szó.
Ferrari: nem minden másolható
A beszélgetés egyik központi eleme a Ferrari konstrukciója volt, különösen a hátsó szárny és a kipufogó környékén alkalmazott koncepció. A McLarennél természetesen minden rivális ötletet górcső alá vesznek. „Mindent megnézünk. Van, amit már a szabályok átolvasása után elvetünk, más elképzelések viszont nyitva maradnak” – fogalmazott.
Bizonyos megoldások azonban nem emelhetők át egy az egyben. A maranellóiak FTM-koncepciója például olyan alapvető építészeti döntésekből indul ki – például a differenciálmű nagyon hátratolt elhelyezéséből –, amelyek az egész autó struktúráját meghatározzák. Ez pedig kihat arra is, milyen „dobozokba” kell beleférniük az egyes elemeknek.
„Vannak ötletek, amelyeket az autó vagy a motor architektúrája eleve korlátoz. Némelyik eljut a szélcsatornáig vagy a CFD-szimulációkig, mások megmaradnak elméleti szinten” – mondta Marshall.
Szerinte a másolás kérdése sokkal árnyaltabb annál, mint ahogy azt a paddockban gyakran beállítják. „Sokan mondják, hogy a másolás nem működik, de ez nem mindig igaz. Gondoljunk csak a dupla diffúzorra: működött egy autón, mindenki átvette, és máshol is bevált.”
A különbség szerinte a mélyebb megértésben rejlik. „Egy dolog lemásolni valamit, és más megérteni, mit akart elérni vele a másik csapat. Ez az igazi titok. Ha alaposan tanulmányozod, megszerezheted ugyanazt a tudást, ráadásul gyorsabban, mert inspirációt kaptál.”
Korlátok, amelyek előnyt jelenthetnek
A McLaren helyzete különösen érdekes a fejlesztési limitációk miatt, hiszen a világbajnoki cím után kevesebb szélcsatorna- és CFD-idő áll rendelkezésükre. Kívülről ez hátránynak tűnhet, Marshall azonban másképp látja.
„Kívülről nagy problémának látszik, valójában nem az. Van egy hosszú listád lehetséges fejlesztésekkel, köztük jókkal és kevésbé jókkal. A korlátozások arra kényszerítenek, hogy eldöntsd, mit ne csinálj meg” – magyarázta.
Ez a szemlélet tudatos munkát igényel, ugyanakkor felszabadíthat erőforrásokat is. Ha túl sok a rendelkezésre álló kapacitás, könnyen olyan irányokat is tesztel a csapat, amelyek inkább csak „jó lenne” kategóriába tartoznak. „Nekünk arra kell koncentrálnunk, ami tényleg gyorsabbá tesz” – tette hozzá.
Természetesen fennáll a veszélye, hogy egy alacsonyabb prioritásúnak ítélt területben rejtőzik a nagy áttörés, ám Marshall szerint a megfelelő hozzáállással ezek a döntések kezelhetők. „Bizonyos értelemben rákényszerülsz arra, hogy ne pazarold az időt felesleges dolgokra, és így több energiád marad arra, ami valóban számít.”