Andrea Kimi Antonelli még mindig inkább tűnik egy visszafogott tinédzsernek, mint a száguldó cirkusz új fenegyerekének, a sisak alatt azonban kíméletlenül teszi a dolgát. A paddockban sokan a kedvességét emlegetik, Toto Wolff pedig korábban úgy fogalmazott róla, hogy „nem tud nemet mondani”, ami szerinte hosszabb távon még fejlesztendő terület. Amint azonban lecsapódik a plexi, az olasz pilóta könyörtelenül szállítja az eredményeket.
Az idei szezonban már most olyan számokat rakott le az asztalra, amelyekhez hasonlót a sportág legendái sem tudtak produkálni pályafutásuk elején. A Kínai Nagydíjon 19 évesen és 6 hónaposan minden idők legfiatalabb pole-szerzője lett, majd két futammal később már három időmérős elsőségnél járt az első négy hétvégéből. Ráadásul mindezt sorozatban hozta össze, amire ebben a korban még senki sem volt képes a Forma–1-ben.
A pole-ból győzelem lett, nem is egyszer
A történet azonban nem állt meg az egykörös tempónál. Japánban megszerezte pályafutása második egymást követő győzelmét, amivel újabb korrekordot állított fel, Miamiban pedig már háromnál tartott zsinórban. Az igazi bravúr mégsem pusztán a győzelmek száma, hanem azok minősége.
Az első három pole-pozícióját kivétel nélkül győzelemre váltotta, ráadásul egymás után. Ayrton Senna és Michael Schumacher eljutott odáig, hogy első három rajtelsőségük sorozatban született meg, ám azt nem tudták mindhárom alkalommal győzelemre váltani, Antonelli viszont igen. A három egymást követő sikerével beérte Damon Hill és Mika Häkkinen vonatkozó rekordját is, és a következő állomáson, a Kanadai Nagydíjon már a negyedikre hajt.
Persze a számok mögé is érdemes nézni. Kétségtelen, hogy jókor ült be a mezőny egyik legerősebb autójába, ami sok tehetségnek évekig nem adatik meg a királykategóriában. A lehetőséggel azonban élni is tudni kell, és ebben eddig hibátlanul teljesít.
Kínában például csapattársa, George Russell műszaki gondja a Q3-ban megnyitotta előtte az utat a pole felé, amit aztán vasárnap magabiztos győzelemre váltott. Japánban egy biztonsági autós fázis segítette vissza az élre, miután az elején pozíciót veszített, ám az újraindítás után nem remegett meg a keze.
Miamiban már egészen más jellegű vizsgát kellett kiállnia. Lando Norris több mint húsz körön át loholt mögötte, folyamatosan DRS-távolságon belül, és a legapróbb hibára várt. Antonelli közben rádión váltóproblémára panaszkodott, mérnöke pedig figyelmeztette, hogy túlmelegednek az abroncsai, ezért menedzselnie kell a hőmérsékletet. Tapadáshiány ide vagy oda, 0,8 másodpercen belül autózó riválissal a nyakán sem hibázott.
Ez talán még beszédesebb, mint a statisztikák, hiszen nem csupán gyors, hanem érett versenyző benyomását kelti, amikor valódi nyomás alá kerül. És miközben Toto Wolff szerint „nem tud nemet mondani”, a pályán egyelőre senkinek sem mond igent az előzésre.