|2026. 03. 04. 14:19
A szakértő szerint jobb a helyzet, mint 2015-ben, de a Honda így is nehéz időszakra számíthat.

Tizenegy évvel a hírhedt McLaren–Honda visszatérés után ismét kérdések övezik a japán gyártó forma–1-es projektjét. Sokan attól tartanak, hogy a mostani együttműködés az Aston Martinnal hasonlóan döcögős rajtot vehet, mint a 2015-ös próbálkozás, amikor a McLarennel közösen látványosan szenvedtek az első hónapokban.

Bernie Collins azonban óvatosabban fogalmaz. A Sky F1 Show szakértője emlékeztetett rá, hogy belülről élte át az akkori időszakot, ugyanis 2014 végén még a McLarennél dolgozott, mielőtt 2015-ben a Force Indiához igazolt volna, amely ma már Aston Martin néven szerepel.

„Ott voltam azon a 2014 végi teszten, amikor először bekerült a Honda-motor a McLarenbe” – idézte fel, hozzátéve, hogy a mostani helyzet „egyértelműen jobb”, mint amit akkor tapasztaltak.

A számok nem hazudnak

A 2014-es abu-dzabi teszt máig intő példaként él a paddockban. A McLaren–Honda páros két teljes tesztnap alatt mindössze öt kört tudott teljesíteni, ami jól mutatta, mennyire gyerekcipőben járt még a projekt. A 2015-ös téli felkészülés sem sikerült sokkal meggyőzőbbre, ugyanis tizenkét nap alatt összesen 336 körig jutottak, messze elmaradva a riválisoktól.

Ehhez képest a 2026-os bahreini előszezoni teszten a Honda az Aston Martinnal két hét alatt 334 kört gyűjtött össze, ami papíron hasonló nagyságrend, de a körülmények és a technikai háttér egészen más. Collins szerint ez még mindig nem ad okot hátradőlésre.

„Jobb a helyzet, mint tizenegy éve, de azért ez így sem túl rózsás, és rengeteg munka áll még előttük” – mondta a műsorban.

A háttérben meghozott döntések ára

A szakértő úgy látja, a mostani nehézségek gyökerei részben 2020-ig nyúlnak vissza, amikor a Honda bejelentette, hogy kiszáll a Forma–1-ből. Bár a Red Bull Racing 2025 végéig használta a japán erőforrásokat, és Max Verstappennel sikereket is aratott, a gyártó szervezeti szinten már a kivonulásra készült.

Collins egy érdekes részletet is megosztott a kulisszák mögül. „Úgy hallottam, hogy amikor a Honda a távozás mellett döntött, gyakorlatilag elkezdték kiüríteni az egész gyárat. Amikor pedig megszületett az elhatározás a visszatérésről, egy üres üzemmel kellett újrakezdeniük” – fogalmazott, majd hozzátette, hogy ez „jelentősen lelassította a folyamatot”.

A 2015-ös idény első versenye Ausztráliában jól példázta, hová vezethet egy elkapkodott vagy félkész projekt, ugyanis Jenson Button két kör hátránnyal ért célba, míg Kevin Magnussen, aki a sérült Fernando Alonsót helyettesítette, el sem tudott rajtolni.

A kérdés most az, hogy az Aston Martinnal közös program tanult-e a múlt hibáiból, vagy a Honda újra hosszú felzárkózásra kényszerül 2026-ban. Collins szerint az alapok stabilabbak, de az előttük álló hónapok döntik el, hogy ez elegendő lesz-e a mezőny éléhez való közeledéshez.

Élő közvetítés
Hozzászólok