A Ferrari számára a 2025-ös szezon leginkább egy véget nem érő rémálomhoz hasonlított, ugyanis egyetlen futamgyőzelmet sem sikerült szerezniük, ami az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb kudarca lett Maranellóban. Miközben a McLaren kettős győzelemmel zárta az idényt, és újra a sportág élére tört, a Scuderia szenvedett – minden tekintetben.
Az SF-25-ös versenygép gyakorlatilag semmilyen területen nem tudott kiemelkedőt nyújtani, egyetlen erősséget sem mutatott fel, így a jó eredmények kizárólag Charles Leclerc kivételes tehetségének voltak köszönhetők. A monacói versenyző ugyan hétszer is felállhatott a dobogóra, ám mindezt úgy tette, hogy közben a technika folyamatosan hátráltatta.
Mindez újabb bizonyíték arra, hogy a Ferrari vezetésében továbbra sem történt meg a valódi szemléletváltás. Hiába Frederic Vasseur érkezése és a francia szakember köré épített új csapat, a 2025-ös év is csak a kudarcot mélyítette tovább. A vezetőség azonban továbbra is ragaszkodik Vasseur-höz, aki így vélhetően 2026-ban kapja meg az utolsó esélyét arra, hogy bizonyítson, miközben a szurkolók és szakértők bizalma egyre fogy.
Elpuskázott lehetőség: Newey és Horner is elszalasztva
A Ferrari 2024 tavaszán olyan lehetőséghez jutott, amire más csapatok hosszú éveken át csak vágytak volna: Adrian Newey elhagyta a Red Bullt, és a hírek szerint közel állt ahhoz, hogy Maranellóba igazoljon. A zseniális brit mérnök leigazolása új korszakot nyithatott volna az olaszok életében, ám az egyezség végül meghiúsult, Newey pedig az Aston Martinnál kötött ki, ahol jelenleg csapatfőnökként is dolgozik – igaz, sokak szerint csak ideiglenes jelleggel.
Röviddel ezután, 2025 júliusában a Red Bull menesztette Christian Hornert is, akinek szintén felmerült a neve a Ferrari környékén. Ennek ellenére Maranellóban nem nyúltak a lehetőség után, így Horner sem csatlakozott az olaszokhoz.
Egy álomcsapat helyett maradt a bizonytalanság
A Ferrari tehát két olyan ikonikus szakembert is elszalasztott, akik az elmúlt évtizedek során meghatározó alakjai voltak a Forma–1-nek. Ahelyett, hogy egy igazi álomcsapatot hoztak volna létre – amely technikai és stratégiai szinten is versenyképes lehetett volna –, a választás ismét Vasseurre és a meglévő struktúrára esett.
Ennek hátterében nem csupán a szakmai döntések, hanem a vállalati kultúra és a felsővezetés motorsporthoz való hozzáállása is meghúzódik. John Elkann elnöksége alatt ugyanis egyre inkább az látszik, hogy a Ferrari élén olyan döntéshozók állnak, akik nem rendelkeznek elegendő tapasztalattal az autósport világában.
A 2026-os szabályváltozások ugyan új lehetőségeket hozhatnak, ám ha az eddig látott irány marad, kevés esély mutatkozik arra, hogy a Ferrari valóban visszatérjen az élmezőnybe.
A kérdés az, hogy ezúttal tanulnak-e a hibákból – vagy ismét egy eltékozolt korszak következik Maranellóban.