A barcelonai pálya aszfaltja kíméletlenül elbánt a mezőnnyel a második szabadedzés hosszú etapjai során. A pilóták tempója mindössze tíz kör alatt akár öt másodpercet is romlott, ami még a hétvégére szánt közepes keverékű, elvileg strapabíróbb C3-as abroncsokon is komoly fejtörést okozott a csapatoknak.
A Pirelli idén tudatosan lágyabb kínálattal, a C2-es, C3-as és C4-es gumikkal érkezett Spanyolországba. A cél az volt, hogy a tavalyi évhez hasonlóan ismét a két kiállás legyen a nyerő stratégia, a pénteki adatok alapján azonban a kopás mértéke minden várakozást felülmúlt. Az időmérős szimulációk során ráadásul a különböző keverékek között alig mutatkozott időkülönbség, vagyis a lágy gumikra váltás nem hozott jelentős gyorsulást.
„Több bokszkiállást szerettünk volna ösztönözni, legalább egynél többet. Két cserével számoltunk, ilyen körülmények között azonban rendkívül erős a gumikopás. A hátsó tengely erősen túlmelegszik, ez pedig megnehezíti a versenyzők életét.”
„Vasárnap valószínűleg legalább két bokszkiállásra lesz szükség, a továbbiak pedig a körülményektől függnek” – fogalmazott Dario Marrafuschi, a Pirelli motorsport-igazgatója a Sky kamerái előtt.
Meglepő olasz fölény
A brutális gumigyilkos körülmények között a hosszú etapok tekintetében Charles Leclerc bizonyult a leggyorsabbnak a gyakorlás végén. A Ferrari egy nyolc tételből álló fejlesztési csomaggal szerelte fel az SF-26-ost a spanyol hétvégére, a maranellóiak autója pedig hagyományosan nehezen melegíti fel az abroncsokat, cserébe viszont kevésbé koptatja azokat. Ez a karakterisztika most hatalmas előnyt jelentett számukra.
Az eltérő gumikeverékeket és az etapok hosszát figyelembe véve Leclerc körönként tizenhat századmásodpercet adott a mercedeses Andrea Kimi Antonellinek. Csapattársai, Lewis Hamilton és George Russell eközben komoly problémákkal küzdöttek a versenytempót illetően, előbbi nyolc tizedet, utóbbi pedig 1,4 másodpercet veszített.
Az eredmények már csak azért is váratlanok, mivel a barcelonai aszfaltcsík az elmúlt években kifejezetten feküdt a Mercedesnek és a McLarennek, a Ferrari számára pedig rendre szenvedést hozott.
A bajnokok küszködése
A McLaren körönként átlagosan 39 századmásodperces hátrányban volt a hosszú etapokon, miközben az abroncsok gyors elfogyása is hátráltatta őket. Egyetlen mért körön ugyanakkor a csapat és a Mercedes is meggyőző tempót autózott, így a hétvége további részére lehetetlen egyértelmű favoritot megnevezni. A mérnököknek most a beállítások finomhangolásával kell reagálniuk a drasztikus kopásra.
A Red Bull formáját szintén nehéz pontosan belőni. A négyszeres világbajnok Max Verstappen mindössze a hatodik helyen zárt az időmérős szimulációk során, a versenytempója pedig a McLarenéhez hasonlóan majdnem fél másodperccel elmaradt a Ferrari és a Mercedes legjobbjaitól.
A szektoridők alapján az RB20-as végsebessége kiemelkedő volt a pálya első szakaszán, a kanyarokban azonban jelentős időt veszítettek. Ezzel szemben a Ferrari az egyenesekben bizonyult sebezhetőnek, a középső szektorban viszont dominálni tudtak, míg a McLaren és a Mercedes végig kiegyensúlyozottan teljesített.
Stabil középmezőny és lemaradók
A monacói hétvégéhez hasonlóan a Racing Bulls és az Audi ismét erős tempót diktált a középmezőnyben. A második edzésen Arvid Lindblad a hetedik, az audis Gabriel Bortoleto pedig rögtön mögötte a nyolcadik pozícióban végzett, a német istálló a hosszú etapokon is stabilnak tűnt.
A középmezőnyből Nico Hülkenberg emelkedett ki a leginkább, aki az éllovastól alig több mint egy másodperccel lemaradva autózott. A Haas német pilótája hatalmas űrt hagyott maga mögött, a következő leggyorsabb középcsapatos versenyző, Oliver Bearman ugyanis már majdnem két másodpercet kapott körönként.
A Williams számára egyelőre kilátástalannak tűnik a hétvége, pedig a csapat tíz évvel ezelőtt pontszerzéssel zárt Barcelonában. A brit istálló versenytempója közel három másodperccel bizonyult lassabbnak a legjobbaknál, náluk pedig már csak a Cadillac és az Aston Martin autózott gyengébb köröket pénteken.