Hetven éve nem zárt ekkora mínusszal a Honda, a japán gyártó 2,68 milliárd dolláros, nagyjából 970 milliárd forintos veszteséget jelentett az üzleti év végén.
A márciusban zárult pénzügyi időszak adatai még a pandémiás évek eredményeinél is rosszabbak, amikor a vállalat az elektromos átállás mellett döntött, majd 2021 végén hivatalosan kivonult a Forma–1-ből. Most azonban a cég szerint nem fenyeget hasonló forgatókönyv.
A Motorsport.com kérdésére a Honda közölte, hogy a most közzétett számok nem érintik a Honda Racing Corporationt, így az F1-es projekt működését sem. A vállalat emlékeztetett arra, hogy a márciusi előrejelzésben már jelezték a várható veszteséget, ezért a csütörtöki hivatalos bejelentés nem hozott új fordulatot a motorsport-részleg számára.
A közlemény egyértelművé tette a helyzetet. „A Honda Motor már márciusban ismertette pénzügyi előrejelzését a csütörtöki hivatalos bejelentés előtt, így a kilátások azóta világosak” – írták, majd hozzátették, hogy „a HRC nem tapasztal konkrét változást a május 14-i pénzügyi bejelentés hatására a motorsport-tevékenységekben.”
Az elektromos stratégia ára
A veszteség mögötti okok legalább annyira figyelemre méltók, mint maga az összeg. Tosihiro Mibe vezérigazgató az eredmények ismertetésekor arról beszélt, hogy a negatív mérleg döntően az elektromos autók fejlesztésére és a teljes elektrifikációs stratégiára fordított jelentős beruházások következménye.
Ezek a befektetések főként az Egyesült Államokban nem hozták a várt megtérülést, részben a politikai környezet változása miatt. Az amerikai vásárlók korábban akár 7500 dolláros, körülbelül 2,7 millió forintos adókedvezményt is igénybe vehettek új elektromos autó vásárlásakor, Donald Trump azonban 2025 szeptemberében megszüntette ezt a támogatást.
Az autóipari üzletágban máris stratégiai korrekciók jönnek, a Honda felfüggesztette a Kanadába tervezett 11 milliárd dolláros, hozzávetőleg 4000 milliárd forintos beruházást, amely elektromos autók és akkumulátorok gyártásáról szólt volna. Emellett a cég elengedi azt a korábbi célkitűzést is, hogy 2030-ra az újautó-eladások ötöde tisztán elektromos legyen, és egyelőre a 2040-re kitűzött teljes elektromos átállást is leveszi a napirendről.
Mit jelent ez az F1 jövőjére nézve?
A fordulat különösen érdekes a Forma–1 szempontjából, hiszen a jelenlegi motorszabályok elfogadásakor a Honda és az Audi számított a legerősebb elektromos irányvonalat képviselő gyártónak.
Stefano Domenicali nemrég arról beszélt, hogy a sportág és a FIA talán túlságosan is az autógyártók elképzeléseire támaszkodott a szabályalkotáskor, miközben ma már egészen más gazdasági és piaci környezet látszik kirajzolódni. Az F1 első embere szerint a jövőben a fenntartható üzemanyag kerülhet a középpontba, miközben az elektromos rásegítés aránya változhat egy erős belsőégésű motor mellett.
„Személy szerint azt látom, bár természetesen az FIA feladata javaslatot tenni, hogy a jövő középpontjában a fenntartható üzemanyag állhat, és más egyensúlyt kell találni az elektromosítás és egy erős belsőégésű motor között” – mondta Domenicali.
Mohammed bin Szulajm még tovább ment, amikor Miamiban arról beszélt, hogy a V8-as motor „biztosan visszatér”, fenntartható üzemanyaggal hajtva.
„Jönni fog. Csak idő kérdése. 2031-ben a FIA-nak meglesz a lehetősége, hogy a gyártók szavazata nélkül döntsön erről. Ez a szabály. Mi azonban egy évvel korábban szeretnénk bevezetni, mert most mindenki ezt kéri” – fogalmazott a Reutersnek.
A paddockban több szereplő is nyitottan fogadta az elképzelést, köztük a Mercedes is. Toto Wolff szerint a stuttgarti gyártó számára nem idegen a V8-as koncepció.
„A Mercedes részéről nyitottak vagyunk az új motorszabályokra. Szeretjük a V8-asokat, ez tiszta Mercedes-motor, magas fordulatszámmal” – mondta Wolff, aki ugyanakkor fontos kérdést is felvetett.
Szerinte meg kell találni az akkumulátoros energia megfelelő arányát, hogy a technológia ne szakadjon el a közúti valóságtól. „Ha teljesen a belsőégésű irányba billenünk, akkor 2030-ban vagy 2031-ben kissé nevetségesnek tűnhetünk. Egyszerűbbé kell tenni, ugyanakkor mérnökileg kiemelkedővé. Lehet, hogy 800 lóerőt ki lehetne hozni a belsőégésű motorból, és ehhez 400 lóerőt hozzáadni elektromos energiával. Benne vagyunk, ha strukturált keretek között zajlanak a megbeszélések” – tette hozzá.
A Red Bull jelenlegi partnere, a Ford szintén nyitott a V8-as irányra, miközben korábbi döntését is felülvizsgálta, amely szerint leállította volna a kizárólag belsőégésű közúti modellek gyártását.
Így a legnagyobb kérdőjel jelenleg az Audi és a Honda hozzáállása marad, különösen annak fényében, hogy a japán gyártó elektromos fókusza az elmúlt évben nem hozta a remélt pénzügyi eredményeket.