Az idei szezonban ismét fellángoltak a technikai viták a színfalak mögött, amelyek középpontjában ezúttal a motorok sűrítési aránya állt. A probléma gyökere abban rejlik, hogy bár léteznek előírt tesztek a környezeti hőmérsékleten, a gyanú szerint a Mercedes erőforrása működés közben átlépi a megengedett határértékeket.
Mivel azonban versenykörülmények között eddig nem történt mérés, az esetleges szabályszegés bizonyítása elméletileg lehetetlen volt, még ha a riválisok joggal is hivatkoztak arra az alapelvre, hogy egy Forma–1-es autónak minden pillanatban meg kell felelnie az előírásoknak.
Laurent Mekies, a Red Bull csapatfőnöke határozottan állást foglalt az ügyben, ugyanis szerinte az ilyen helyzetek rávilágítanak a jelenlegi szabályrendszer alapvető hiányosságaira. A szakember úgy véli, teljesen felesleges olyan korlátozásokat bevezetni, amelyek betartatása technikai akadályokba ütközik.
„Mindig is azon a véleményen voltam, hogy csak azt szabadna betiltani, amit ténylegesen ellenőrizni is tudnak” – jelentette ki a Motorsport.com olasz kiadásának adott interjújában, utalva arra, hogy a bizonyíthatatlan tilalmak csak a feszültséget növelik a csapatok között.
Az FIA végül engedett a rivális istállók nyomásának, és szigorított az ellenőrzési protokollon. Augusztus elsejétől kezdődően a sűrítési arányt már nem csupán alapállapotban vizsgálják, hanem a valós működést jobban szimuláló, 130 Celsius-fokos reprezentatív üzemi hőmérsékleten is méréseket végeznek majd. Érdekesség, hogy bár Toto Wolff, a Mercedes motorsport-igazgatója úgy fogalmazott, hogy „filozófiailag” elutasítja a változtatást, csapata végül mégis belement a kompromisszumba a vita rendezése érdekében.
Mekies szerint azonban a probléma túlmutat ezen az egyetlen technikai direktíván. Az energiaitalosok vezetője úgy látja, hogy a sportág hajlamos túlszabályozni önmagát, ami kontraproduktív eredményekhez vezet.
„Nem akarom túlságosan leegyszerűsíteni a dolgot, de a szabályoknál ez úgy működik, hogy minél megszorítóbbak, annál több kiskaput hagynak. Ha nyitottabb szabályrendszert választunk, csökken a vitás esetek valószínűsége” – vélekedett a szakember, hozzátéve, hogy a mérnökök kreativitását nem szabadna gúzsba kötni, ha a keretek világosak.
A Racing Bulls vezére ugyanakkor tisztában van azzal, hogy az éremnek két oldala van, és a teljes engedékenység sem jelentene megoldást mindenre. „Ez nem csodaszer” – ismerte el, majd kitért a gazdasági következményekre is.
„Az első a költségek robbanásszerű növekedése lenne, ami manapság hatalmas nyomást gyakorolna a költségvetési plafonra.” Ezen felül a szakmai kockázatokkal is számolni kellene, hiszen a nagyobb szabadság a mezőny szétszakadásához vezethetne.
„A másik kockázat a kevésbé szigorú szabályoknál, hogy a mezőny sokkal jobban szétszakad. Ha nagyobb szabadságot adunk, egyesek jobban kihasználják ezeket a területeket, mint mások, így a legjobbak és a legrosszabbak közötti különbség potenciálisan megnőhet” – magyarázta Mekies, aki szerint tehát egy kényes egyensúlyt kell fenntartani a szabályalkotás során.
A megoldás kulcsa Mekies szerint az egyértelműségben és a végrehajtási szabadságban rejlik. A csapatoknak nem a „hogyan”-t kellene előírni, hanem a „mit”, a megvalósítás módját pedig rájuk kellene bízni. „Mondják meg, mit tehetünk, a többi pedig mellékes. A legfontosabb pontosan érteni, mi engedélyezett, ezután pedig véleményem szerint minden résztvevőnek meg kellene adni a szabadságot, hogy azon az úton érje el a célt, amelyet a legjobbnak tart. Ez nemcsak a hajtásláncra, hanem mindenre érvényes” – zárta gondolatait a csapatfőnök.