A 2026-os szezon eddigi forgatókönyve alapján az ezüstnyilak egyelőre megállíthatatlannak tűnnek, ugyanis a melbourne-i kettős győzelem után a Kínai Nagydíj sprintidőmérőjén is letaglózó fölénnyel zártak. George Russell több mint fél másodperces előnnyel szerezte meg az első helyet Lando Norris előtt. Jóllehet az idény kezdete előtt sokan várták a brackley-i alakulatot az élmezőnybe, ez a fajta differencia meglepte a paddockot. Jól mutatja ezt Oscar Piastri reakciója is, aki röviden csak lenyűgözőnek nevezte a németek tempóját.
A tökéletes egyensúly titka
A GPS-adatok alaposabb vizsgálata azonnal megmutatja, miért verhetetlen jelenleg a Mercedes. A telemetria alapján a pilóták az egyenesek végén szándékosan feláldoznak némi végsebességet, így hamarabb tudják megkezdeni a lassítást és magát a kanyarodást. Ennek köszönhetően sokkal magasabb minimumtempót képesek átvinni az íveken, ami a kigyorsításoknál is hatalmas fórba hozza őket az ellenfelekkel szemben.
Ez a technika különösen a hatos és a tizenegyes kanyar környékén volt szembetűnő, ahol Pierre Gasly Alpine-jához képest egészen elképesztő, öt kilométer per órás sebességkülönbséget építettek ki.
Bár a wokingiak MCL40-es kódjelű versenygépe a lassabb szakaszokon és az első három kanyarban kifejezetten jól mozgott, sőt Norris itt még minimális előnyt is autózott, a hosszabb padlógázas szakaszokon már esélytelenek voltak a narancssárgák. A hátsó egyenesben a címvédő végsebessége hét kilométer per órával maradt el a legjobbaktól, ami tökéletesen bebizonyította, hogy a Mercedes mérnökei találták meg a legjobb kompromisszumot a kanyarok és az egyenesek között.
Korai fókuszváltás hozta meg a sikert
A kimagasló teljesítményt a csapatvezető, Toto Wolff a tavalyi év során meghozott bátor stratégiai döntésekkel magyarázza. A Sky Sports brit stábjának nyilatkozva elárulta, hogy riválisaiknál jóval hamarabb álltak át a 2026-os szabályrendszerre tervezett autójuk fejlesztésére, ugyanis a szívóhatású éra elején rengeteget küszködtek a stabil teljesítmény hiányával, amit mindenképp orvosolni akartak.
„A múltban láttunk már olyan csapatokat, amelyek azt mondták, hogy teljesen a következő évre koncentrálnak, majd kudarcot vallottak. Emlékszem a BMW korszakára, amikor küzdhettek volna a világbajnoki címért, a következő évben pedig megjelentek egy dupla diffúzorral, és kiestek a pikszisből” – mondta, majd kitért arra is, hogy az ő alakulatuk esetében szerencsére minden összeállt.
„Rengeteg energiát fektettünk a 2026-os autóba, talán egy kicsit korábban, mint néhányan a többiek közül. De nagyon örülök annak, hogy az erőforrás és a karosszéria integrációja jól működik” – értékelt, megjegyezve a teljesen gyári hátterű istállók helyzetét is az új érában.
„Látható, hogy a Ferrarinak, amely integrált struktúrával rendelkezik, és az Audinak, mint gyári csapatnak, vannak bizonyos előnyei, mivel hamarabb tanulnak. De ami igazán tetszik, az az, ahogyan az autót vezetni lehet” – mondta, miközben arról is szót ejtett, hogy a fedélzeti kamerás felvételek mindent elárulnak a konstrukcióról.
„Úgy értem, ha megnézed a belső kamerás felvételeket, az autó úgy megy, mintha síneken húznák, és a köridőben elért javulásunk nagy részét a kanyarokban szerezzük meg” – fűzte hozzá az osztrák szakember.
Wolff a német Sky televíziónak is megszólalt a sikeres kvalifikációt követően, ahol a dominancia ellenére azért igyekezett hűteni a kedélyeket, tudván, hogy a hétvége legfontosabb pontjait nem szombat délelőtt osztják.
„Nagyon elégedett vagyok, vagyis inkább elégedettek lehetünk azzal, ahogyan a dolgok alakultak. Jelentős a különbség a többiekhez képest. Számomra azonban a sprintidőmérő és a sprintfutam is egy kicsit úgy érződik, mintha a hétvége legkevésbé fontos versenye lenne” – fogalmazott, azzal folytatva, hogy a valódi teszt még csak most jön a csapat számára.
„Holnap lesz az igazi időmérő, vasárnap pedig a nagydíj. Ha ezt a teljesítményt át tudnánk vinni oda is, az persze nagyszerű lenne. Úgy gondolom, hogy a nagy előnyünk itt elsősorban a kanyarokban van” – zárta gondolatait a csapatvezető.